Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-05-01 / 2. szám

Szemészet 114. 112—116. 1977.

A gyöngyösi Városi Tanács V. B. Bugát Pál Kórháza (igazgató: Mátyus László) Szemészeti Osztályának (főorvos: Pintér László) és Fül-orr-gégészeti Osztályának (főorvos: Reményi Tibor) közleménye

Orr felöli megnyitás veleszületett könnyút-elzáródás szondázással eredménytelenül kezelt eseteiben

PINTÉR LÁSZLÓ, BÍRÓ ANDRÁS, REMÉNYI TIBOR, PETROVICS ANTAL

A szemészek és a gyermekgyógyászok együttműködésének tökéletesedése nyomán egyre többször kerül idejében szemorvoshoz a születése óta könnyező, váladékos szemű csecsemő.

A ductus nasolacrimalis, vagy funkcióját jobban kifejező nevén ductus lacrimonasalis alsó vége normális esetben a születés időpontjára megnyílik. Az elzáródás gyakoriságát illetően az irodalmi adatok nem egységesek. Guerry és Kendig [4] 6%-ban, Gassady [2] 35%-ban, Grossmann és Putz [3] 22%-ban találta elzártnak újszülöttek könny-orrvezetékét.

Hasner 1848-ban írta le a ductus lacrimonasalis alsó kijáratánál elhelyezkedő billentyűt. Peters 1891-ben számolt be újszülöttek ún. „könnytömlő blenorrhoea”-járól és az „újszülöttek könnyút — atresiája” elnevezést ajánlotta a kórképre.

A még használatos dakryocystitis neonatorum elnevezés nem fedi minden esetben a vele megjelölt kórképet, mivel a csak könnyezéssel járó elzáródás ritka esetétől kezdve, a több-kevesebb gennyet tartalmazó, de nem gyulladt környezetű könnytömlőkön át, egészen az erősen megnagyobbodott, phlegmonosus környezetben elhelyezkedő könnytömlőig ugyanazon elnevezést használják.

Grossmann és Putz [3] a ductus lacrimonasalis 6-féle beszájadzási formáját különböztették meg az alsó orrjárat feltárása útján végzett anatómiai vizsgálataik alapján. Ezek a következők:

1. sekély szájadék

2. mély szájadék

3. perforált, hólyagosán elődomborodó membrán

4. vaskos membrán, hosszú réssel

5. zárt, hólyagszerűen elődomborodó membrán

6. vaskos membrán.

Az utóbbi 2 forma szerepel az elzáródások többségében. — Magában a ductusban ráncokat és közöttük kryptaszerű bemélyedéseket találtak, teljesen sima egyetlen esetben sem volt a ductus fala. A könnyelvezetés akadályaként nemcsak az elmaradt canalisatió, hanem detritusdugó is szerepelhet.

A legújabb irodalmi adatok alapján a mielőbbi aktív kezelés szükségessége ma már vitathatatlan. A szerzők többsége a csupán gyógyszeres, szemcseppes és kenőcsös kezelést teljesen hatástalannak és a vele eltöltött időt fölösleges időveszteségnek tartja. A korai szondázás a legbiztosabb kezelési eljárás veleszületett könnyútelzáródás esetében.

Bölcs [1] 206 veleszületett elzáródás kezeléséről számolt be, melyek közül egyszeri szondázásra 104, kétszerire 18, többszörire 8 eset gyógyult. 29 esetben elegendő volt csupán az átfecskendezés és csak 1 esetben kellett DCR-műtétet végezni.

112