Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Fox, S. L.: Industrial and Occupational Ophthalmology. Charles C. Thomas Publisher. Springfield. Illinois. USA. — 1973. 203 oldal, 28 ábra, 11 táblázat. A könyv nem kizárólag szemorvosok számára készült. Nagy segítséget jelent az általános orvosok és üzemorvosok számára is a mindennapi gyakorlatukban előforduló szemészeti problémák megoldásához. Az első fejezet a pályaválasztás előtti szemészeti Vizsgálattal foglalkozik, mint a közeli és távoli látásélesség, centrális és perifériás látás, monocularis és binocularis látás, a színlátás, a szemizom egyensúly vizsgálatával és jelentőségével. Ismerteti a különböző foglalkozásoknál megkívánt szemészeti normákat. A második fejezetben a veszélyes munkahelyeken kötelező, illetve ajánlott védőberendezéseket és eszközöket ismerteti. Foglalkozik azokkal a környezeti feltételekkel is, amelyek a biztonságos és eredményes munkavégzéshez szükségesek a szem adott funkciói mellett, így a megvilágítás, a kontraszt a színhatások és az észlelés idejének szerepével. A harmadik fejezet a munkahelyi elsősegélynyújtással foglalkozik. Ismerteti a mechanikai, kémiai, termális és sugársérülések főbb jellemzőit, következményeit és ellátásuk alapvető szabályait. A negyedik fejezet néhány hasznos gyakorlati tudnivalót tartalmaz, nem szemorvosok számára; mint idegentest eltávolítás a kötőhártyáról és szaruhártyáról, szemcsepp és kenőcs alkalmazása, a szemrés kimosása, bekötése, a kontakt lencsével kapcsolatos problémák stb. Részletesen tárgyalja a „vörös szem” differencial diagnosztikáját és a járművezetés szemészeti normáit. Az ötödik fejezet rehabilitációs kérdésekkel foglalkozik. A monográfia végén irodalomjegyzék található. Fehér János Alex E. Krill: Hereditary Retinal and Choroidal Diseases. Vol. I. Evaluation. Harper & Row, New York — London. 1972. A szemfenék dombornyomásával díszített ízléses kötésű 354 oldalas könyv kiállítása elsőrendű. A művet 175, részben több képből álló ábra és táblázat illusztrálja. A két kötetre tervezett munka első része azokat a vizsgáló eljárásokat ismerteti, amelyek a retina és chorioidea öröklődő betegségeinek kórismézéséhez szükségesek. Az első fejezet a genetika alapjait öleli fel. A molekuláris genetika szintjén kezdve elemzi a DNA szerepét az információk tárolásában. Leírja a génekből felépülő kromoszómák sajátságait, az emberi sejt kromoszóma készletét, a Denver, London, Chicago felosztást. Majd az autoszoinális domináns öröklődést, az autoszomális és nemhez kötött recessiv öröklődést, a családfa készítését, a multifactoriális öröklődést, a normális karyotypust és az aneuploidiákat tárgyalja, ismerteti a deletiós, trisomiás és sex chromosomélis aneuploidiás syndromákat. A második fejezet igen bőven tárgyalja a fluorescens angiográfiás vizsgálatot. A technikai részletek után a normális fundus angiogrammját ismerteti, a retinális és chorioideális keringés telődési fázisait elemzi. Részletesen foglalkozik az opticus ereinek láthatóvá tételével. Ezután sorra veszi a retinális, chorioideális erek kóros elváltozásait, a pigment - epithel betegségeit és leválását, az opticus keringési zavarait, végül a retina,chorioidea, opticus daganatainak angiographiás képét. A harmadik fejezet a szem sötét-adaptatiójával foglalkozik. Először tisztázza a photopikus, mesopikus, scotopikus látás fogalmát, ezek fizikai-fénytani meghatározását, majd elemzi a csapok és pálcikák szerepét az előbbi állapotokban. Ismerteti a preadaptációnak, az alkalmazott ingereknek, a vizsgált retinális areáknak, a pupillák tágasságának, az életkornak a szerepét az adaptáció létrejöttében. Klinikai vizsgálatra Haag—Streit Goldmann—Weekers műszerét használják némi módosítással. Ezután sorra veszi az extraretinalis és a retinalis eredetű adaptációs zavarral járó állapotokat. A negyedik fejezet az elektroretinogrammal foglalkozik. Először az ideális körülmények között felvett normál ERG komponenseit analizálja, majd a klinikai ERG-t értékeli. Ismerteti a paramétereket, melyek az ERG-t befolyásolják. Leírja az általa legjobbnak ítélt módszert és a hozzá szükséges műszereket. A kóros ERG nómenklatúrájának ismertetése után az egyes kórképekre jellemző ERG eltéréseket tárgyalja. Az ötödik fejezet az elektrooculogrammot (EOG) ismerteti. A fiatal vizsgáló eljárás történetének áttekintése után az EOG hullámok eredetét magyarázza, valamint az amplitúdót befolyásoló paramétereket és a technikai részleteket. Végül az egyes kórképek EOG-ját írja le. Alfejezetben itt kerül tárgyalásra az elektronystagmográfia is. A hatodik fejezet szintén még nem szélesen alkalmazott vizsgáló eljárást, a VER-t (visually evoked responses) tárgyalja. Ez a fejezet a legrövidebb, mert a fényingerre a cortex felől levezethető hullámok eredete még alig tisztázott, regisztrálásuk körülményes. A hetedik fejezet a színlátásról szól. Elemzi a fény fizikai jellemzőit, mint hullámhossz, fényesség, telítettség, tisztaság. A trichromát érzékelő rendszer magyarázata után az alterált színlátás nómenklatúrája, a klinikai vizsgálat módszerei, végül a szerzett színlátás zavarok leírása következik. A könyvet 11 oldalas alfabetikus tárgymutató teszi teljessé. Bölcs Sándor 63
