Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)

1976-02-01 / 1. szám

Beszámoló a 2. Nemzetközi Szemészeti Műtéttani Szimpozionról 1975 május 25—29 között Bolognában került megrendezésre a 2. Nemzetközi Szemé­szeti Műtéttani Szimpozion. Az ünnepélyes megnyitót 25-én délelőtt tartották az új modern kongresszusi palotában. A szimpozion elnöke, Cristini professzor üdvözölte a mintegy 600 résztvevőt. A szemsebészet területén az utóbbi években végbement roha­mos fejlődés teszi szükségessé, hogy időnként nemzetközi szinten beszámoljanak az elért eredményekről, megvitassák a problémákat és segítséget nyújtsanak az operáló szemész gyakorlati munkájához. A világhírű bolognai egyetem rektorának megnyitó szavai után Strampelli professzor tartotta a megnyitó előadást, melyben összefoglalta a szemészeti sebészet fejlődését az elmúlt 30 évben. Négy napon át reggel 8 órától este 7-ig tartott a továbbképzés jellegű tudományos program. Délelőttönként az egyetemi Szemklinika műtőjéből televíziós közvetítéssel műtéteket láthattunk a kongresszusi palota nagytermében. Az operatőrök meghívott szemészek voltak: Falls, Hervouet, Hugonnier, Larmande, Luntz, Pinero-Carrion, Rizutti, Rosenthal, Ryan és Worst professzorok, valamennyien egy-egy téma kiváló művelői. Délután előadásokat hallhattunk, rendszerint a délelőtti operatőrök szá­moltak be a műtéti indikációkról, a különböző technikákról, az eredményekről és a sikertelenség okairól. A hallgatóság írásban kérdéseket intézhetett az illetékes előadók­hoz, ezeket az előadások végén vitatták meg. A délutáni előadásokkal egyidőben 3—7h-ig egy másik teremben filmeket vetítet­tek, melyek tartalmilag az aznapi főtémához csatlakoztak. Az első nap főtémája volt a katarakta extractio műlencse beültetéssel, továbbá az enucleatio evisceratio és exenteratio prothetikus megoldásai. Worst professzor mutatott be intracapsularis és extracapsularis katarakta extractio után acryl lencse implanta­­tiót. Bár jó eredményekről számolt be, nem valószínű, hogy ez az eljárás az elkövet­kezendő években rutin műtétté válik. Sokkal nagyobb érdeklődést keltettek az enuclea­tio és exenteratio utáni reparativ sebészi módszerek. Meglepő volt számomra az evisce­ratio előtérbe kerülése. Hervouet professzor mutatta be a műtéti technikát. Helyes technikával kivitelezve a műtétnek nincsenek komplikációi, viszont kozmetikailag tökéletes eredményt lehet elérni. Szellemes megoldást láthattunk Strampelli professzor filmjében, aki az evisceratiót száj nyálkahártya plasticával kombinálta. Bemutatták az exenteratio különböző műtéti megoldásait. Újdonságnak számít az orbita üreg meg­­kisebbítését célzó eljárás a musculus temporalisból vett izomlebeny segítségével (Serei) vagy a conjunctivával történő kibélelés (Straub). A második napon a kancsalság volt a főtéma. A verticalis izmok sebészete, a congeni­­talis és paralytikus strabismus, továbbá a nystagmus műtéti megoldásai, ezen műtétek általános elvei kerültek bemutatásra, illetve megbeszélésre (Falls, Hugonnier, Francois, Arruga és mások). A harmadik nap főtémája a retinaleválás sebészete és a retina degeneratiók kezelése volt. Pinero-Carrion professzor sclerabedomborítást, Rosenthal professzor sclera körbe­fűzést demonstrált silicon szalaggal. A délutáni előadásokban szó volt a lyuk nélküli ablatiók gyakoriságáról. Lyukelzárásra leginkább a cryotechnikát javasolják. Macula­­lyuk ellátására cryo-photo- vagy argon laser coagulatio jön szóba. Legtöbbször szük­ségesnek tartják a sclera bedomborítását. Szó volt az utóbbi korai és késői kompliká­cióiról. a subretinalis folyadék drainage rizikójáról, indikációjáról, a helyes technikáról. Az anatómiai gyógyulást az eseteknek kb. felében nem követi teljes funkció restitutio, ezért hangsúlyozzák a prophylaktikus műtét fontosságát. Az utolsó napot az üvegtest sebészetének szentelték. A délelőtti műtéti demonstratio során Luntz professzortól láthattunk vitrectomiát elülső megközelítésből. A tervbe vett hátsó vitrectomia a pars plana felől, technikai okok miatt elmaradt, helyette 3 csodá­latosan szép filmet vetítettek, ebből a témából. Az operáló mikroszkóp, valamint a microsebészeti műszerek gyors fejlődése tette lehetővé, hogy az üvegtest elérhetővé vált műtéti beavatkozások végzésére. Feszült figyelemmel követtük a pars planan át bevezetett műszer útját, amint a sebész a szem ellenőrzése mellett átvágta az üveg­­testi kötegeket vagy intraocularis idegentest körüli szervüléseket és távolította el finom fogóval a retinán elhelyezkedő, nem mágnesezhető corpust. Az üvegtest sebé­szete még most van kialakulóban, de nagy lehetőségei vannak és bizonyos, hogy az elkövetkező időben ezen a téren is nagy fejlődés várható. Varga Margit 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom