Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
A Magyar Szemorvostársaság tegyen javaslatot az Eü. vagy Külker. Min.-on keresztül a készülék behozatalára. Uzonyi Györgynek: A készülékkel lehet systoles és diastoles nyomást mérni, ugyanúgy, mint a konvencionális ODM alkalmazásánál. Mailáth László, Kollár Ildikó, Sztancsik Katalin: Az aniseikonia jelentősége a kancsalság és a tompalátás létrejöttében Hozzászólások: Darabos György: Nagyon helyesnek tartja a statisztikai összeállítást, mely igazolja régebbi kísérleteit. Astigmiát előidézve az egyik szemen a relatív alkalmazkodási szélesség beszűkülését ,,k” vonalig eredményezte. Szabó György: A vizsgálati mód kiegészítését javasolja aniseikonometeres vizsgálatokkal, hogy az anisometropia szerepéből kézenfekvő következtetés igazolást nyerjen. V álaszok: Darabos Györgynek: Az irodalom 17%-os (Berger és Mónié), ill. 25%-os (Duke — Elder) képnagyság-eltérésnél említi a fúzió megszűnését, jó egyetértésben a főorvos úr által említett értékkel. Szabó Györgynek: Tudomásom szerint működőképes aniseikonometer nem található az országban. Munkánk célja eddigi anyagunk retrospektív értékelése volt. A továbbiakban éppen a javasolt irányban kívánunk továbbhaladni és kísérletesen vizsgálni az aniseikonia szerepét. A szekció. Üléselnök: Varga Margit Farkas Ágnes, Bohár Anna, Mócsy Ágnes: Commotio retinae electrofiziológiai vizsgálata Irodalmi adatok és saját tapasztalataink szerint Berlin-féle oedema kiterjedése és lokalizációja nem mindig arányos a bioelektromos változásokkal. Az ERG és EOG vizsgálatok a sérülést követően azonnal tájékoztatnak bennünket a pigmentepithel, az I. és II. neuron károsodásának szemtükörrel meg sem határozható mértékéről. Prognosztikus adatainkat megerősítik a klinikai megfigyelés során megismételt vizsgálataink. Józsa László, Csapodi László: A traumás opticus laesio patológiája és ultrastruktúrája Traumás opticus laesiót szenvedett zárt és nyílt koponyasérültek látóidegének fény- és elektronmikroszkópos képét ismertetik 6 eset kapcsán. Joó Mária, Bölcs Sándor: A látóideg toxikus károsodásáról Szerzők a látóideg gyulladásainak kezelése kapcsán szükséges vizsgálatokat és ezek jelentőségét tárgyalják. A beteganyagot kóroktani szempontok szerint dolgozzák fel és az eredményeket táblázatban foglalják össze. Kidomborítják a dohányzás és az alkoholfogyasztás jelentőségét a krónikus kétoldali neuritisek keletkezésében. Rácz Péter, Bodosi Mihály, Stefanies János, Szilvássy Ildikó: Koponyasérülés-eredetú opticus laesiókról szerzett tapasztalataink Szerzők a Pécsi Orvostudományi Egyetem Idegsebészetén kezelt látóidegsérülést szenvedett betegek kóreseteit elemzik az alábbi szempontok figyelembevételével: 1. A sérülés módja és lehetséges vonatkozásai, 2. A sérülés röntgenológiai vonatkozásai, 3. A műtéti és konzervatív kezelés eredményeinek összehasonlítása. E megfigyelések és tapasztalatok alapján ismertetik azokat a szempontokat, melyek szerint mérlegelhető a sebészi beavatkozás és annak módjai. Lovász Sára, Gát György: Traumás eredetű opticus sérüléses eseteinkről A szerzők koponyasérülés után kialakult opticus károsodott betegeikről számolnak be, akik közül 6 féloldali és 2 kétoldali sérülés volt. Rtg-vel kimutatható koponyacsonttörés csak 5 betegüknél szerepelt, 3 betegnél csonttörést nem lehetett kimutatni. Műtéti beavatkozást nem alkalmaztak, de minden esetben megpróbálkoztak konzervatív eszközökkel látásj a vitást elérni. Hozzászólás: Deák György: Nagyon örülök az elhangzott 2 előadásnak, mely alátámasztja intézetünk több mint 10 éve hangsúlyozott véleményét, hogy traumás opticus laesio esetén nem indokolt a műtét. Rácz Péter és mtsai adatai alapján még az is felmerül, hogy még a más ok miatt ilyenkor elvégzett craniotomia esetén sem javasolt az opticusok felkeresése. 122
