Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
Deák György, Koronkay Ildikó: Nem mágnesezhető idegentestek eltávolításáról Szerzők beszámolnak az elmúlt 5 év során nem mágnesezhető intraocularis idegentest miatt kezelt betegeikről. Az eltávolítás alapját az idegentest pontos röntgenlokalizációja adta meg. A műtéti lehetőségek kiszélesítésében előrelépést jelentett az intravitrealis cryomanipulatio bevezetése. 3 beteget ismertetnek, akiknél ezen módszerrel sikerült a nem mágnesezhető fém-idegentestet eltávolítani. Kelemen Vera, Hudomel József: Áthatoló és tompa sérülések okozta ideghártyaleválások Szerzők a II. Szemklinikán közvetlen szemsérülések okozta ideghártyaleválás miatt kezelt esetek tapasztalatait mutatják be 9 óv anyagában. Megállapítják, hogy az összes ablatios esetek kb. 15%-át közvetlen szemsérülés, ezek kb. 82%-át tompa és kb. 18%-át perforáló sérülések okozták. Contusio után többnyire ora serrata szakadást találtak, ezek prognózisa viszonylag jó. Perforáló sérülés után gyakori volt az üvegtesti zsugorodás, a sebtől távolabb eső és kötegesen rögzített szakadás. A műtéti módszerek eredményességét értékeli. Bárdy Károly, Pap Katalin: Intraocularis idegentestek gyakorisága, késői gyógyeredmények A szerzők 9 év anyagát dolgozták fel. A sérülések elsősorban ipari jellegűek voltak. Vizsgálják 1000 szemsérülésnél az intraocularis idegentestek számát, nagyságát, elhelyezkedését. A szem sorsa az idegentest helyétől és a bakteriális endophthalmitis fellépésétől függ. így az antibiotikus lokálterápia majdnem sürgősebb, mint az idegentest eltávolítása. Siderosis egy betegnél fordult elő, aki 1/i évvel sérülése után került felvételre. A szem elülső traktusának sérülése könnyebben gyógyítható. A lencse mögött elhelyezkedő idegentesteket a sclerán át távolítják el, előzetes diathermo-coagulatio után. Késői utánvizsgálatok eredményét és néhány különleges esetet részletesen is ismertetnek. Ditrói Sándor: Orbita körüli sérülések osteo-szintéziséröl Filmvetítés В szekció. Üléselnök: Prof. Takáts István Korchmáros Imre, Szalay Edit: Könnycsövecske sérülések ellátása 1966 óta а II. Szemklinikán 66 könnycsövecske sérülést láttak el. Ismertetik a sérülések ellátásának különböző módjait, a helyreállító eszközöket, a nem kielégítő eredmények okait, valamint a legújabb helyreállító eszközöket és eljárásokat. Hozzászólás: Túri Károly: A nagy anyag kritikai feldolgozásából ismét mindnyájan meggyőződhettünk, először, hogy a könnycsövecske sérülés sebészi ellátásra szorul, másodszor a késői eredmények szerények, harmadszor, hogy a vékony többszálas fonal alkalmazása előnyösebbnek ígérkezik. Ki fogjuk próbálni. Válasz: Eseteinket 17 operatőr látta el, nem teljesen egységes elvek szerint. A több vékony Damyl fonal bevezetését azért tartjuk alkalmasabbnak az egy vastagabb tömör fonalnál, mert a többszörös fonal kevésbé merev és köztük a könny elszivárgása lehetséges. Bölcs Sándor: Sérüléses eredetű dacryocystitisek Az arckoponya törései kapcsán, különösen közlekedési balesetek után, elég ritka szövődmény a ductus nasolacrimalis sérülésének következtében létrejövő elzáródás. A baleset után rövid idővel az érintett oldalon gennyes könnytömlő gyulladás alakul ki. Az ilyen dacryocystitisek túlnyomó része dacryocystorhinostomiával jól gyógyítható. Műtét közben nehézséget jelenthet a saccus lacrimalis környező csontok szokatlan helyzete és vastagsága. Hozzászólás: Túri Károly: Majdnem biztos, hogy a könnyútlevezető rendszert károsító arckoponyatörés a későbbiekben gennyes dacryocystitist eredményez. Kevés számú eseteimben azonban az azonnali DCR-t még nem alkalmaztam. Viszolyogtam a fúrással járó újabb traumától. Lehet, hogy ez lenne a helyes út. Korchmáros Imre: Milyen fonallal varrják az elülső falat? Mi eddig tűk, de a Barraquer Intézetben jelenleg selyemfonallal varrják — ezt az átvettük, ugyanis az utókezelésnek az elülső fal így jobban ellenáll.
