Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
I. Takáts: Untersuchungen über den Zusammenhang zwischen dem intraokularen Druck und dem Kreislauf der Uvea an Kaninchen Die Untersuchungen wurden infolge der Beobachtung unternommen, dass bei 47% der unter Betreuung der Augenklinik stehenden glaukomatösen Patienten Gesichtsfeldeinschränkung selbst dann eintrat, wenn der Augendruck im Laufe der Kontrolluntersuchungen 22,0 mm Hg nicht übertraf. An mit Urethan narkotisierten Albinokaninchen wurde der Zusammenhang zwischen der Kreislaufgeschwindigkeit der Aderhaut und dem intraokularen Druck mit der semiquantitativen thermometrischen Methode von Seylaz analysiert. Der Augendruck wurde mit Hilfe einer in die erste Kammer geschossenen Nadel verändert, die mit einem Reservoir und mit einem Elektromanometer verbunden war. Unter den Literaturangaben der letzten Jahre waren Versuchsergebnisse zu finden, dass der Kreislauf der Aderhaut bis 35 mm Hg stabil ist. Die eigenen Untersuchungen zeigten, dass bereits bei einer Druckerhöhung von 15 auf 25 mm Hg der Kreislauf der Aderhaut sich verlangsamte. Da die Aderhautgefässe an der Blutversorgung des prälaminalen Teils des Sehnervkopfes teilnehmen, ist es anscheinend wichtig dem geringgradig überdurchschnittlichen Druck eine grössere Bedeutung beizumessen. KÖNYVISMERTETÉS Oculocutaneous Manifestations of Rheumatic Diseases Rheumatology. An Annual Review. Vol. 4. Ed.: G. E. Ehrlich, Karger. Basel, München, Paris, London, New York, Sidney 1973. 147 oldal, 53 ábra, 9 táblázat. A bevezetőben G. E. Ehrlich a rheumás betegségek patomechanizmusáról alkotott legmodernebb elképzeléseket ismerteti. Az első fejezet a rheumás betegségek szemészeti tüneteivel foglalkozik. Szerzői P. Henkind és D. H. Gold. Részletezi többek között a fiatal és felnőttkori rheumatoid arthritis, a Sjögren-syndroma, a systhemas lupus erythematosus, a scleroderma, a periarteritis nodosa, a Wegener-granulomatosis és a köszvény szemészeti vonatkozásait. Külön részben foglalkozik azokkal a iatrogen ártalmakkal, melyeket a rheumás betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek okoznak, mindenekelőtt a steroidok és a chloroquin származékok. A második fejezet, szerzője N. A. Cummings, a rheumás betegségek száj nyálkahártya tüneteit tárgyalja. Négy csoportba sorolja a rheurnás betegségeket. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek mindig száj elváltozásokkal járnak, mint a Sjögren- és a Behcet-syndroraa. A második csoport, amelyben gyakori és jellegzetes a száj nyálkahártya tünet. Ide tartozik a systhemas lupus erythematosus, a Reiter-syndroma és a scleroderma. A harmadik csoportban ritka, a szájnyálkahártya elváltozás, mint dermatomyositisben, colitis ulcerosában, psoriasisban, ochronosisban és Stevens — Johnson syndromában. A negyedik csoportba a szájnyálkahártya iatrogen károsodásai tartoznak. A harmadik fejezet, szerzői W. M. Sáms, és W. S . Logan, azokkal az immunbetegségekkel foglalkozik, amelyek mindig vagy gyakran járnak bőrelváltozásokkal. Mintegy harminc bőrgyógyászati kórképet ismertet, kitérve azok klinikumára, patológiájára és iram unológiáj ára. Fehér János Krüger —Tost: Augenärztlicher Uiilerschungskurs. VEB G. Thieme. Leipzig. 1974. Második átdolgozott kiadás. 144 oldal, 91 ábra. Ára 11 DM. A könyv orvostanhallgatók és szemorvosok számára készült. Megtalálható benne a modern szemészeti vizsgálómódszerek gyűjteménye. Szó van benne a fluorescein fundus angiographiáról is. Olvashatunk a könyvben az egyes módszerekkel kapott leletek általános orvosi kiértékeléséről is. Igen élvezetes és tanulságos ábrák mutatják a vizsgáló módszerek használatát. A könyv végén hasznos kérdések találhatók a könyvben felhalmozott anyagról. Weinstein Pál 6
