Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
Ophthal. 60, 907 (1958). — 21. Rothmund, A. : Klin. МЫ. f. Augenheilk. 10, 189 (1872), eit. Hervouet, F.: XIX Concilium Ophthalmologicum India (New Delhi), 1962. ACTA Vol. 1, 685. — 22. Sugar, H. S. : Am. J. Ophthal. 76, 451 (1973). — 23. Thiel, R. : Klin. МЫ. f. Augenheilk. 137, 705 (1960). — 24. Urrets—Zavalia, A., Remonda, C. : Advances in Ophthalmology, Vol. 30. S. Karger, 1975. 251. Габриэл, И.: Случай эпибульбарной эпителиальной кисты Автор знакомит с случаем непривычно расположенной эпителиальной кисты, образовавшейся после тяжелого прободного ранения. Кратко обобщает литературу по вопросу эпителиализации. Gábriel, I.: Epibulbaric epithelcyst The case of an epithelial cyst of unusual localization is described developed after serious perforative injury. The literature of the epithelization is briefly summarized. I. Gábriel: Uber einen Fall von epibulbärer Epithelzyste Der Fall einer sich nach schwerer, perforierender Verletzung ausgebildeten Epithelzyste ungewohnter Lokalisation wird beschrieben. Eine kurze Zusammenfassung der Literatur der Epithelisation wird gegeben. KÖNYVISMERTETÉS E. 1. Greve: Single and multiple stimulus static perimetry in glaucoma; the two phases of visual field examination. Dr. W. Junk В. V. The Hague. 1973. 355 o. A munka célja a perimetria különböző módszereinek összehasonlítása és a rutin látótér vizsgálat lehetőségeinek kutatása. A szerző a glaucomas beteg látótérvizsgálata szemszögéből foglalkozik a perimetriával, részletes irodalmi áttekintést ad, és 1372 saját glaucomás beteg látóterének analízisét. Különös figyelmet szentel a statikus perimetriának, annak egy és egyszerre több jel felvillantásával végzett változatának. A látótér vizsgálatnak két fázisát különbözteti meg: 1. tájékoztató jellegű vizsgálat az esetleges látótérkiesés felderítésére; 2. részletes vizsgálat, amely a látótérkiesés pontos körülhatárolásából és területében a fényesség különbség iránti küszöbérzékenység csökkenés mértékének pontos feltérképezéséből áll. Tárgyalja a látótérvizsgálat fizikai és látásélettani tényezőit, a statikus és kinetikus perimetria alapelveit, a vizsgálat körülményei megválasztásának szempont jait. Jól használható táblázatban hasonlítja össze a Goldmann és Tübingen perimétert, valamint a kettős projekciós campimétert. Ez utóbbi standardizált projekciós periméter. A gyakorló szemész számára fontos és hézagpótló fejezet az előbbi három készülékkel történő mérések normál értékeivel és ezek egyének közötti valamint az ugyanazon vizsgáltnál észlelt ingadozásaival foglalkozik. A normál értékeket fiatal és idősebb vizsgáltakra egyaránt megtalálhatjuk, mind a statikus, mind a kinetikus perimetriára. Az egyszerre több jel felvillantásával végzett perimetria a vizsgálat tartamának lerövidítését célozza, a tájékozódó jellegű vizsgálat fázisában. Részletesen ismerteti Harrington — Flocks eszközét és a Friedmann-féle látótér analizátort. Összehasonlítja a velük végzett vizsgálatot a klasszikus, egy jel felvillantásával történő kinetikus és statikus perimetriával. Foglalkozik a látótérvizsgálatot befolyásoló praeretinalis tényezőkkel (pupilla tágasság, törőközegek állapota, szem fénytörése stb.). A szerző tapasztalatainak illusztrálására 18 glaucomás látóteret mutat be. Külön figyelmet szentel a korai kieséseknek, egy beteg látótér vizsgálatára másfél órát irányoz elő. Megítélése szerint a jó látótér vizsgálat feltétele egy nagyforgalmú klinikán a jól begyakorolt perimetriás részleg. Follmann Piroska 100
