Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
Ezt demonstrálják a retinogramm és az oculogramm egyaránt szubnormális értékeivel. Megállapították, hogy a retinalis elváltozások javulásával egyidőben fokozódik a bioelektromos tevékenység, de gyakran a normálisnál alacsonyabb szinten állapodik meg teljes funkcionális restitúció esetén is. Vizsgálataink ezeket a megállapításokat csak az első két csoportra vonatkozóan igazolták. Mivel a concussion-necrosis elsősorban a külső retina-réteget érinti, a 2. ábrán jelzett szubnormális ERG megjelenése indokolt. A folyamat általában több-kevesebb károsodással zárul mind funkcionális, mind morfológiai, mind pedig elektrofiziológiai szempontból, bár a sérülés után 4—5 hónappal végzett ellenőrző vizsgálataink során súlyos bioelektromos deficitek rendeződését is tapasztaltuk, stagnáló állapotok mellett. Jobb Bal Fény. imp 50juVl_____ TOOm sec Fény imp 2. ábra 3. ábra 2. ábra. Jobb oldal: ép szem, normális retinogramm, b-hullámon oscillatiós potenciálok. Bal oldal: contusiós szem — „concussion necrosis”, szubnormális retinogramm, scotopikus jellegű b-hullám 3. ábra. Jobb oldal: contusiós szem, „concussion oedema”, szupernormális retinogramm, b-hullámon oscillatiós potenciál. Bal oldal: ép szem, normális retinogramm. Táblázatunk III. csoportjában feltüntetett 11 típusos Berlin-féle oedema, az eddigiekkel ellentétben nem csökkentette, hanem fokozta a retina bioelektromos aktivitását. Ezekről a szemekről — kivétel nélkül — magasabb kiváltott potenciálokat nyertünk, mint az ép társszemekről. A szupernormális retinogramm (3. ábra) a retina izgalmi állapotát jelzi. Irodalmi adatok szerint első sorban látóideg-folyamatoknál, főként neuritis retrobulbarisnál emelkednek meg hirtelen az ERG amplitúdók [6, 12]. Tapasztalták ezt friss, disseminált chorioretinitis és choriocapillaris vérbőségével járó más folyamatoknál is. Nagy Tibor és Bohár [2] a retina vascularis károsodásának első szakaszában figyeltek meg bioelektromos hiperaktivitást a gyors EEG komponensek megjelenésének megfelelőjeként. A Berlin-féle vagy concussion oedema eseteiben tapasztalt retinalis bioelektromos hiperaktivitást a retina interstitialis oedemájának izgató hatásán kívül a látóideg contusiós rongálódása is magyarázhatja. Ellenőrző felvételeink szerint a funkcionális állapot rendeződése után néhány héttel alakul csak ki a két szem akciós potenciáljainak viszonylagos egyensúlya. Az összefoglaló grafikonon (4. ábra) a három contusiós csoport sérülést követő amplitúdó viszonyait mutatjuk be mikrovoltban kifejezve. Látható, hogy a sejtpusztulással járó retinalis zúzódások a károsodás kiterjedésétől és intenzitásától függően csökkentik a bioelektromos tevékenységet és így a kiváltott potenciálok amplitúdóját. Mivel a funkcionális és bioelektromos változások 94
