Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
vörös végállás felől protanomal, zöld végállás felől deuteranomal irányúak az egyenletek — a 16°-ig végezhető színkeverés látótér vizsgálattal a retina centrum színérzésében finomabb funkcionális különbségek mutathatók ki. A retina centruma alatt a macula lutea területét értjük. A centrum, a középponti látóélesség helye azonban élettanilag nem egyező a macula lutea területével, csupán a foveola centrálisra korlátozódik. Ezt bizonyítja, hogy a macula lutea területén belül a periféria felé a látóélesség fokozatosan 1/5-ére csökken. Vizsgálati módszerünkkel a feloldóképességbeli különbség a színérzésben is kimutatható. A színkeverés látótér további elemzése azt mutatta, hogy a színlátóterek határán belül a retina centrumának 3 színérző zónája van: a foveola centralis, a macula lutea 2°—6°-ig és a periféria 16°-ig (vizsgálati eszközünk mérési lehetőségének határáig). A foveola centrális irányító szerepét bizonyítja a nasalis felső színkeverés látótér viselkedése 6°-ig, ahol az AQ értékek átlaga a centruméval egyező. A színérzés vizsgálatokat a világossághoz illeszkedett állapotban végezzük a macula lutea illetve a csapok élettani működésének ismeretében, továbbá ismereteinknek a gyakorlatban való hasznosítása céljából is. Úgy gondoljuk, hogy színérzésünkre általában a nappali megvilágítás körülményei között van szükségünk. Az utóbbi évtizedekben a kérdés gyakorlati körülményei igen nagy mértékben megváltoztak elsősorban a technika rohamos fejlődése (vegyipar, textilipar, híradástechnika színjelzése stb.) és a mindenkit egyaránt érintő esti vagy éjszakai közlekedés színjelzésekkel való irányítása miatt. 14 Szemészet 209
