Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)

1975 / 2. szám

örökléstan haladását két szemészeti betegség történetén keresztül érzékeltette. A Tay- Sachs kór, autosomalis reoesszíven öröklődő letalis ártalom, amelynek előfordulásával minden 5000. ashkenazi zsidó születésekor számolni kell. Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a GM2 gangliosid idegsejtekben történő lerakódása a betegség közvetlen oka. A közvetett ok a gangliosidok anyagcseréjében központi szerepet játszó hexoza­­minidaz-A enzim defektusa, amely a recesszív gén-ártalomra vezethető vissza. A betegek szülei heterozigoták, tehát klinikailag egészségesnek tűnnek, viszont enzimvizsgálattal felimerhetők. Az enzimvizsgálat heterozigoták esetén a magzat Tay-Saehs kórjának intrauterin kórismézését is lehetővé teszi. Ilyen előzmények után határozták el az USA- ban a Tay-Saehs kór közel teljes igényű szanálását az ashkenazi felnőtt zsidók hetero­­zigota szűrése és a magas kockázatú magzatok intrauterin kórismézését. E vizsgálat előzményeit, megszervezését és első eredményeit ismertette. A másik betegség a klasz­­szikus galactosaemia volt, amely közvetlenül a GPU-transzferáz enzim defektusára, ill. emiatt a galactoz-L-phosphat felszaporodására, közvetve az enzimet szabályozó gén defektusára vezethető vissza. Az ártalom lényegének megismerése lehetőséget nyújtott a tüneti therápiára: negatív diétával (vagyis a tejtermékek bevitelének megakadályo­zásával) a betegség tüneteinek, így a cataractának kialakulása megelőzhető. Végül bemutatta az első sikeres gén-sebészeti beavatkozást, amelynek során az E. coli-ból phag segítségével nyert ép gént vittek át galactosaemiás gyermekek sejtjeibe, majd később szervezetébe. 2. Bíró Imre: Schulek Vilmost 100 évvel ezelőtt nevezlek ki pesti professzornak. 1874 októberében foglalta el Schulek Vilmos a pesti egyetem szemészeti katedráját. Előadó röviden ismerteti a Schulek kinevezését megelőző idők szemészeti viszonyait, mert csak ezek ismeretében lehet igazán méltányolni a Schulek Vilmos által teremtett új légkört és az alkotásait. Schulek kinevezésével ugyanis nemcsak egy egyetemi tanári pálya indult el, hanem valósággal új korszak kezdődött a magyar szemészet történeté­ben. Az ő nevéhez fűződik a magyar szemorvosképzés és korszerű szembeteg-ellátás meghonosítása hazánkban. '.1. Az Országos Szemészeti Intézet által alapított ,,Hirscher Ignácz emlékérem” ezévi kitüntetettje Bíró Imre. Prof. Radnót Magda átadja az emlékérmet. Bíró Imre megkö­szöni a megtisztelő kitüntetést. KÖNYVISMERTETÉS D. Locatcher-Khorazo, B. Carrier Seegal: Microbiology oí the eye. С. V. Mosby Com* рапу, Saint Louis. 1972. Szép kiállítású, 351 oldalas egészvászonkötésű könyv, melyet 258 ábra, 4 színes tábla illusztrál. Az egyes fejezetek szerzői között olyan ismert neveket találunk, mint H. F. Allen, J. H. Allen, A. Gerard De Voe professzorok. Utóbbi szerző előszavában az alap­­disciplinák fontosságát hangsúlyozza a szemészeti klinikumban. A könyv igen hasznos olvasmány, bár egyes fejezetei meghaladják az átlagos klinikus érdeklődési körét. 1. Történelmi áttekintés. 2. Az egészséges szem baktériumflórája. Leggyakoribb a staphylo­coccus epidermidis és aureus. Ismerteti a tenyésztés részletes technikáját. 3. A szem bak­tériumflórájának inhibitor tulajdonsága. 4. Ép és gyulladt szem váladékának és kapa­­rékának cytologiája. 5. A szem bakteriális fertőzései. Conjunctivitisek, keratitisek, könnyszervi gyulladások, endophthalmitisek, cellulitis orbitae okozói. 6. Műtét utáni fertőzések. 7. Ez a fejezet a klinikus olvasó számára talán a legtöbb hasznosat .nyújtja Bőven taglalja az aseptikus technika kérd_éseit a szemészetben. Történelmi áttekintést ad az antiseptikus és aseptikus korszakról. Áttekinti a szemészetben előforduló fertőzések lehetőségeit. Ismerteti a kórokozók resistentiáját, majd a sterilező eljárásokat, az autoklávot, hőléget, gázsterilezést, besugárzást, a desinficiens anyagokat, a szemcsep­­pek, kenőcsök sterilezését. Részletezi a sebészi kézfertőtlenítés, a beteg előkészítése, a műtő levegőjének szűrésének kérdéseit. Sorraveszi az egyes műszerek, eszközök célszerű sterilezését. 8. A szem tuberculosisa. 9. A szem leprája. 10. Az allergia szerepe a szemé­szetben. Szemhéj, conjunctiva, cornea, uvea, retina, opticus allergiás kórképei. 11. Toxoplasmosis. Elsősorban a diagnosztikus lehetőségek taglalása, mint neutralizációs test, complement fixációs test, Sabin Feldman test, etc. 12. A szem toxocariasisa. 13. A szem gombás fertőzései. Az egyes kórképek lehetséges gombás kórokozói, a klinikai 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom