Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 1. szám
retinát. E képlet sarjszövetből áll, amelynek centrumában a megfestés hiányzik, necrotikus (1. ábra). Ezen elhalt területet övező sarjszövet főképpen lymphocytákból és epitheloid-sejtekből áll. A lymphocytatömegben kifejezett epitheloid gümők vannak (2. ábra). Helyenkint óriássejt-képződés is észlelhető. A sarjszövet környékén a chorioideában nagyfokú vérbőség és lymphocyta beszűrődés van. A retina egész terjedelmében cystás elfajulás észlelhető. Dg.: Tbc. konglomer., uveitis, degeneratio retinae. Megbeszélés A chorioidea tuberculoma régebbi irodalmi adatok szerint is a tuberculosis ritka megjelenési formái közé tartozott. Szabó (1948) 771 tbc-s uveitises esetet dolgozott fel, és ezek között mindössze 6 konglomerált chorioidea tuberculoma volt. Az utóbbi időben megjelent tuberculosissal és intraocularis pseudotumorokkal foglalkozó közleményekben igen ritkán találkozunk chorioidea tuberculomával. Nagyszámú esetet dolgozott fel Paufique és mtsai (1953), Bettman és Fellows (1956), Reese és Jones (1957), Miettinen (1958), valamint Ferry (1964), de chorioidea tuberculomát nem találtak eseteik között. Reese (1951) tévesen malignus chorioidea tumornak diagnostizált esetek között említ egy konglomerált tuberculomát. Badtke (1956) 11 pseudotumorról számol be, melyek malignus intraocularis tumor gyanúja miatt kerültek enucleatiora. Ezek között egy chorioidea tuberculomát talált. A funduson 8 D-t promineáló szürkés-fehér, éleshatárú tumort látott, a retinán pigmentatioval és vérzésekkel. A tumor gyorsan növekedett, diascleralisan massiv árnyékot adott, enucleatio történt. A szövettani kép necrosist, kereksejtes granulatiót, néhány óriássejtet mutatott. Braun-Vállón és mtsai (1961) egy nőbetegről számolnak be, aki hvpertrophiás máj-cirrhosisban szenvedett sárgasággal és lázzal. Az esetet epilepsiás crisis complicálta, mely után haemiplegia maradt vissza. A szemészeti leletben a bal funduson a papilla mellett tumor-szerű sárgás képletet lehetett látni, melynek felszínén haemorrhagiák és újdonképzett erek voltak. A fájdalmas secundaer glaucoma miatt enucleált szemen a szövettani vizsgálat a tuberculoma typusos képét mutatta. Ennek alapján tuberculotikus májcirrhosist diagnostizáltak. Ezt megerősítette később tuberculotikus meningitis fellépése. Antituberculotikus kezelés fokozatos javulást eredményezett. Esetünk és az újabb irodalmi adatok azt mutatják, hogy bár a chorioidea tuberculoma napjainkban igen ritka kórkép, a chorioidea tumorok differentialdiagnostikájában nem hagyhatjuk figyelmen kívül. összefoglalás 71 éves férfi tumor gyanúja miatt enucleált szemén a szövettani vizsgálat tuberculoma képét mutatta. IRODALOM: 1. Badtke, G. : Über Schwierigkeiten bei der Erkennung intraoeularer Malignome. Klin. Mbl. Augenheilk. 128, 526 — 544, 1956. — 2. Bettman, J. W., Fellows V. : The differential diagnosis of dark lesions of the posterior fundus. Amer. J. Ophthal 41, 975 — 980, 1956. — 3. Braun—Vallon, S., Aron, J. J., Dhermy, P. : Tuberculome cliorioidien pseudo-tumoral révélatuer d’une tuberculose a localisation multiples. Bull. Soc. Ophtal. Fr. Paris 7 — 8, 535 — 537, 1961. — 4. Campinchi, It., Faure, J. P., Bloch— Michel, E., Haut, J. : L’uvéite. Campinchi, R. : Uvéite d’origine tuberculose. Masson, Paris 1970. — 5. Duke-Elder, S.: System of Ophthalmology. Vol. IX. Diseases of the uveal tract. Kimpton, London 1966. — 6. Ferry, A. P. : Lesions mistaken for malignant melanoma of the posterior uvea. Arch. Ophthal. 72, 463 — 469, 1964. — 7. Mietti-61
