Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 1. szám
tunk. Táblázat mutatja a diabeteses betegek jellemző adatait (1. I. táblázat). Mint látható, a válogatás nélküli eseteinknél a diabetes időtartalma (néhány hónaptól évekig), a gyógykezelés jellege (diaeta, peroralis antibioticumok, insulin) és a diabeteses retinopathia foka is különböző volt. Az 1. ábra foglalja össze eredményeinket. Csak a /9-gátlás után a controll csoport cumulativ dosishatás-görbéje nem mutat lényeges eltérést. Enyhe balratolódás észlelhető, ami az érzékenység növekedésének felel meg. A diabeteses betegek kontroll dosis-hatás-görbéje — összehasonlítva a nem diabeteses csoport /З-gátlás előtti kontroli-értékeivel — érzékenység fokozódást mutat. Bár az esetek kis száma miatt ez a növekedés nem szignifikáns, az érzékenység növekedési tendencia jól megegyezik a kísérletes vizsgálatok eredményeivel [3]. /9-blockad után lép fel a legdöntőbb változás. A kontroli-esetekkel ellentétben, Trasicor adása után diabeteseseknél teljes gátlás jelentkezik. Ez a blockad három nagyságrendnél nagyobb: a dosis-hatás-görbe még 10 pg nor-adrenalin értéknél is lapos marad. Bár az esetek kis száma nem teszi lehetővé a teljes korrelációs analysis elvégzését, azonban jogosnak tűnik az a megállapítás, hogy egyes esetekben, szemfenéki elváltozások nélkül, erős reactio zajlik le (1., 8., 9., 10. és 12. sz. eset). Másrészt enyhe reactio is jelentkezhet negatív szemfenéki lelet mellett (2., 3., 4., 5. sz. eset; a 6. sz. eset értékelése technikai nehézségek miatt nem teljes). Miután súlyos functionalis zavarok morphologiai elváltozások nélkül is felléphetnek, ezeknek a functionalis zavaroknak felfedésére alkalmas a fenti analysis. 10,0 fig 20,0 fig la ábra. Diabeteses kötőhártya ereinek viselkedése nor-adrenalin hatására (4. sz. eset — az ereken nagyfokú constrictio) Megjegyzés : Az 1. és 2. ábra fotói alatt levő számok a nor-adrenalin dosist adják meg 25
