Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-03-01 / 1. szám

Elektronmikroszkópos vizsgálat. Az osmiumtetroxydban fixált aralditba ágyazott és thioninnal festett félvékony metszet (2. ábra) a mammacarcinómának első elektronmikroszkópos leírásaiból ismert jellegzetes képet mutatja: sötétebb és világosabb sejtek, illetőleg sejtcsoportok váltakozását.

Az elektronmikroszkópos kép igen változatos. A sejthártya helyenként jól kivehető, de sok helyen eltűnt. Egyes sejteken nyúlványok figyelhetők meg, másutt a sejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, desmosómák is felfedezhetők. A sejtmag általában ovalis, többé-kevésbé lobularis (3. ábra). A magmembránon enyhe tágulatok (4. ábra) és itt-ott pórusok (5. ábra) fedezhetők fel. A magvacskák száma 1—2, de 3 sőt több is előfordul. Szerkezetük igen változatos. A plasmában igen nagy változatosság észlelhető. Egyes sejtekben sok elektrodens elem, másutt szinte „üres” a sejt. A 3. ábrán endoplasmás reticulum és polysomák viszonylag nagy számban vannak. Mitochondrium is sok van, de szerkezetük felbomlóban van. Ormótlan, bizarr mitochondriumot is láthatunk kristályos szerkezetű zárvánnyal. Ilyen kristályos szerkezetű zárványokról más sejtekben már nem ismerhető fel, hogy mitochondriumban keletkeztek. A 4. ábrán számos mitochondrium mellett egy sajátságos szerkezetű zárvány látható, amely elektrodens lamellákból tevődik össze (5. ábra).

A mammacarcinoma szembeli metastasisät elektronmikroszkópon először Németh és Antal vizsgálta. Esetükben igen érdekes intracytoplasmatikus kristályos zárványokat találtak. Primaer emlőrákban hasonló mitochondrialis zárványokat először Antal írt le. Hasonló lelet az eddigi emlőcarcinomára vonatkozó irodalomban nem volt fellelhető. A fenti irodalmi adatok és saját esetünk

4. ábra. Lamellaris szerkezetű zárvány a cytoplasmában. N — mag, M = mitochondrium, J = lamellaris szerkezetű zárvány. X 12 200

6