Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-03-01 / 1. szám

Szemészet 110. 68—71. 1973. Cytostatikum alkalmazása után kialakuló szemfenéki vérzés esete Bölcs SÁNDOR és FEHÉR JÁNOS A mannit vegyületek cytostatikus hatásának tanulmányozása során Horváth és Varga (1961) előállították a tetramesyl-D-mannitot (R-52), amely állat­­kísérletekben sikeresen gátolta kísérletes tumorok növekedését (Kendrey és mtsai 1962., 1968., Lapis 1968). A szer hatásmechanizmus szempontjából fel­tehetően a biológiai alkylező anyagok csoportjába tartozik. A Zytostop (E. Gy. T.) néven klinikai felhasználásra került gyógyszer kedvező eredményeket mu­tatott solid tumorok kezelésében és különböző haematologiai megbetegedések­ben (Sellei és mtsai 1970., Nagy és Kiss 1970., Somogyi és Kander 1970). Vala­mennyi szerző kiemeli a tetramesyl-mannit és általában a mannit származékok haemotoxikus hatását. Elsődlegesen a thrombopoesis, másodlagosan a leuko­­poesis károsodik, míg anaemia ritkán fordul elő. Az alábbiakban seminoma recidiva, ill. metastasis miatt alkalmazott nagy dosisú Zytostop kezelés után jelentkező vérképzőszervi károsodás és következ­ményes szemfenéki vérzés esetét ismertetjük: K. J. 25 éves gépkocsivezető 1972. jún. 14-től 21-ig állott klinikánkon ápolás alatt. Kórelőzményében elmondta, hogy 1971 júniusában fővárosi kórház urológiai osztályán bal heréjét tumor miatt eltávolították. Szövettani dg.: seminoma. Postoperativ röntgen­­besugárzás után panaszmentes lett. 1972 áprilisban újabb urológiai műtét történt a bal funiculusban és inguinális nyirok­csomóban levő recidiva, ill. metastasis miatt. A második műtétet követően a beteg egyik egyetemi urológiai klinikára került, ahol cytostatikus kezelésben részesült: Zytostop 1 g/die, 20 g összmennyiségben. A kezelés alatt másodnaponként vérkép controll történt, amely eltérést nem mutatott. A várhatóan bekövetkező thrombocyto-Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinika (igazgató: Hadnód Magda egyetemi tanár) közleménye 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom