Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-03-01 / 1. szám
II. csoport a) Klinikai kép: a szemrés kimosása után a limbusban barnás és sötétvörös erek és számos suffusió vált láthatóvá. A szaruhártya diffusan elszürkült és festődött, a pupilla körvonalát és az iris szerkezetét csak sejteni lehetett. A második napon a szemek állapota hasonló maradt. A kísérlet 7. napján felszívódó vérzéseket, duzzadt perilimbális kötőhártyát láttunk, mely a limbust meghaladva a szaruhártya széli részeire borult. Itt a hámfelszín szurkált volt, tűszúrásnyi pontokban festődött, jól tapadó könnyfilm helyett a szaruhártyát lecsurgó könnyfolyadék és összesodródott fibrines-nyálkás szálagok fedték. A kísérlet kezdete után két héttel a chemosis megszűnt, a vérzések helyén vékony erekkel átszőtt vérbő területeket figyelhettünk meg. A szaruhártya széli részére változó szélességű heges kötőhártya tolódott, s bár felszíne egyenetlen maradt, már csillogónak nevezhettük. A könnyfilm még nem tapadt a kötőhártyával borított perilimbális szaruhártya felett. Egy hónappal a maródást követően a limbusban és a perifériás szaruhártya zónákban a kötőhártya tovább hegesedett, felszíne csillogó volt, a könnyfilm a szaru centruma kivételével fedte a felszínt. A centrumban az egyenetlen, szurkált hámon több ponton megakadt a könnyfilm folytonossága (3. ábra). 3. ábra. Mérsékelten súlyos mészsérülés után 28 nappal. A hám a limbus felől kúszik a cornea centruma felé. A perilimbális zóna sima, csillogó A 60. napon az esetek nagy többségében a szaruhártya széli zónáit kötőhártya borította, a centrumban esetenként változó nagyságú, 2—7 mm átmérőjű területet hagyva szabadon. A hámfelszín mind a centrumban, mind a perilimbális zónában sima csillogó volt, a könnyfilm szabályosan tapadt, akadálytalanul elmozdult. b) Szövettani leletek: a sérülést követő első napon a limbus hámfosztott volt, a limbusban hámnyúlványok mélyén a kötőszövet védelme alatt maradtak hámsejt csoportok. A 6. napon a limbust laphám borította, mely esetenként változó szélességben a szaru centruma felé haladt. A limbustól távolodva egyre inkább szembetűnő volt az előre kúszó hám laphám jellege. A limbusban, a kiindulási zónában már ebben a periódusban is gyakran köbhámot figyelhettünk meg. Ebben a hámban még nem mutatkozott kehelysejt képzés (4. ábra). A kísérlet 14. napján a limbust köbhám fedte. A hámban itt-ott egyesével kehelysejtek tűntek fel. Egy hónaj) eltelte után a szaruhártyát többrétegű laphám fedte, a kötőhártyát a limbusban köb- és laphám jellemezte. A limbusban még kevés kehelysejt jelentkezett (5., 6. ábra). A kísérlet megkezdése után 2 hó múlva a limbusban köb- és laphámot láttunk, a hámban szép számmal figyelhettünk meg kehelysejteket egyesével, 15
