Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-05-01 / 2. szám
tunk. Az egyik 65, a mások 75 anisometrop, ill. 4,0—4,5 D refractio-különbséget meghaladó fénytörési asymmetriában szenvedő, átlag 4,6 éves gyermek adatait tartalmazza. (A két csoport abból adódik, hogy az 1968-ban megírt kéziratot nem továbbítottuk és beteganyagunk megkétszereződött. A két csoport adatai gyakorlatilag egybevágók!) Mivel a „refractio-asymmetriákat” tartalmazó IV. Csoport nem mutatott typikus jelenségeket, és mert ezeket nem is tartjuk szorosabb értelemben vett anisometropiáknak, számukat úgy csökkentettük, hogy a mellékelt „Táblázat” adatai 100 egyén adatait tartalmazzák. E táblázatban beteganyagunkat az A. különböző formáit, ill. a refractiodifferentiát tekintetbe véve hat csoportba soroltuk; hasonló beosztást — bár egyéb szempontból — más szerzők is alkalmaztak [15, 19]. I. Csop.: egyik szem 10,0—21,0 J) myopiás, másik szem emmetrop, ill. kismértékben hvpermetrop. A refractio-különbség a két szem közt átlag 15,5 D : (-> + )• II. Csop.: egyik szem 5.0—10,0 D myopiás, másik szem emmetrop, ill. kismértékben hvpermetrop. A refractio-különbség a két szem közt átlag 7,5 D; (-> + )• 111. Csoj). : egyik szem 5,0 D-át meghaladóan myopiás, a másik kismértékben (2,0—2,5 D) myopiás. A refractio-különbség a két szem közt átlag 5,0 D; (->-)• IV. Csop.: egyik szem 5,0 D-nál kisebb mértékben myopiás, vagy hypermetrop, a másik szem emmetrop, ill. kismértékben myopiás, esetleg hypermetrop. A refractio-különbség a két szem közt átlag 3,0 D. (+=»+). E csoportot nevezzük „refractiós asymmetriá”-s egyének csoportjának. V. Csop. egyik szem 5,0 D án felüli hypermetrop, a másik emmetrop, ill. kismértékben ( — 2,0 71-ig) myop. A refractio-különbség a két szem közt átlag 7,0 D: (+>-). VI. Csop.: egyik szem 5,0 D felüli hypertrop, a másik kis mértékben (3,0 D) hypertrop. Ide soroltuk a mindkét oldalt nagymértékben túllátókat is, kiknél a szemek fénytörése közt nagy különbség volt. A refractio-különbség a két szem közt átlag 4,5 D. (+>+). Megjegyezzük, hogy a IV. Csop. (fénytörési asymmetriák) határeseteit a legközelebb eső csoportba vittük át és különös figyelmet szenteltünk a szemek közti refractio-differentiára is. Mivel beteganyagunkban számos nehezen vizsgálható kisgyermek szerepel, bizonyos hibalehetőség fennáll (fénytörésvizsgálat : sciascopia 3 napon át, naponta 2 X 0,5%-os atropin kenőcs adása utáni cycloplegiában). Ez azonban a conclusiók levonásában nem okozott nehézséget. Bár a „Táblázatiban absolut számok és százalékos adatok szerepelnek, semmiképp sem állítjuk azt, hogy ezek jelen számszerűségben fogadhatók el. Ehhez beteganyagunk nem elegendően nagy. Különösképpen áll ez az V. és VI. Csop.-ra — a hypermetrop oldalra —, hol a betegek kis száma miatt a %-os adatokat a véletlen erősen eltorzíthatta; (nagyobb vonatkozó beteganyaggal nem rendelkezünk). A myopiás oldalon azonban következtetéseink — úgy véljük — hitelt érdemlők. „Táblázatiunk alapján a következő megállapításokat tehetjük: 1. Szignifikáns összefüggés látszik az A. és koraszülöttség közt. 2. Ez az összefüggés a legnyilvánvalóbb olyan esetekben, ahol egyik oldali nagyfokú myopia a másik oldalon ^nmetropiával, vagy enyhe hypermetropiával társul (I. Csop.). Az összefüggés nem csupán a refractio jellegére, hanem 141
