Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 2. szám
Szemészet 109. 81—89. 1972. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Anticoncipiens szerek szemészeti komplikációi VARGA MARGIT Amióta ismeretessé vált, hogy az ovarium corpus luteum hormonja, a progesteron gátolja az ovulatiót, az orálisán alkalmazható synthetikus gestagenek egyre nagyobb jelentőséget nyertek a termékenység szabályozásában. Ezek a synthetikus vegyületek nemcsak az ovulatiót gátolják eredményesen, de kedvező hatásuk miatt therapiás szerként is használatosak bizonyos nőgyógyászati— endocrin megbetegedések gyógyításában. Mint oralis anticoncipiens szer leghatásosabb a progestogen—oestrogen kombináció, a norethynodrel és mestranol keverékét tartalmazó tabletta, amely 1960 óta közismertté vált és széles körben elterjedt. A Council of Drugs American Medical Association megállapítása szerint ezzel a módszerrel a nőknek kevesebb mint 1 %-a lesz terhes, nem akadályozza meg következő terhesség lehetőségét és az anyák gyermekei —akik előzőleg hosszú időn át ezeket a készítményeket szedték — normálisak voltak. A hormonalis anticoncipiens szerek fogamzásgátló hatása még pontosan nem ismert. Feltehetően a hypothalamus—hypophysis rendszerre hatva befolyásolják a gonadotropin termelését, illetve gátolják erre az ovarialis választ. A gyógyszer szedése után különböző kedvezőtlen melléktünetek jelentkeztek: vérzési zavarok, mastalgia, súlygyarapodás, nausea, gastrointestinalis panaszok, hypertonia, csökkent glukóz tolerantia, de megfigyeltek központi idegrendszeri zavarokat, főleg migrain typusu fejfájást és emotionalis rendellenességeket is. Mindezek elkerülésére kisebb dosisú progestogen—oestrogen kombinációt javasoltak. Az anticoncipiens szerek legnagyobb veszélye, hogy súlyos vascularis zavarokat okozhatnak. Az első közlések amerikai és angol szerzőktől származnak (Jordan 1961, McIntyre és mtsai 1962, Fearnley 1962, Feed és Coon 1963), akik felhívták a figyelmet arra, hogy hormonalis ovulatio gátló szerek szedése alatt megszaporodtak a peripheriás thrombosisok és tüdő embóliák. Megfigyeltek ezenkívül cerebrovascularis zavarokat, az agyi artériák és vénák stenosisát, thromboemboliás érelzáródást, sinus cavernosus thrombosist (Lorentz 1962, Hartveit 1965, Naysmith 1965, Zilkha 1965, Stewart—Wallace 1965, Baines 1965) és gyakran észlelték a migraines rohamok súlyosbodását (Hoogewerf 1967, Shafey és Scheinberg 1966). Szemészeti elváltozásokra először Walsh hívta fel a figyelmet 1965-ben. Bár kihangsúlyozta, hogy ez az összefüggés az oralis contraceptióval nem megalapozott, egyre több megfigyelés szólt amellett, hogv bizonyos szemészeti /Ч> I War'-4» V * 'v/a V70 pit'- 'v 6 Szemészet 81
