Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám
Ha a frontmeredekség további alakulását nézzük, a 30 — 60 perces szakaszban, kitűnik, hogy a fotopikus ERG frontmeredeksége a továbbiakban lényegében nem változik, míg a scotopikus ERG esetében a frontmeredekség tovább csökken és végül a fotopikus ERG b — d hullámok frontmeredekség csökkenését is túlhaladja. A DHBP és FE együttes alkalmazásának egy másik sajátossága, hogy FE a frontmeredekség csökkenése tekintetében az ERG b hulláma esetében erősíti a DHBP hatását (csökkenés nagyobb mértékű), az ERG d hulláma esetében pedig csökkenti a DHBP hatását (a frontmeredekség csökkenés kisebb mértékű). A fentiekben a TH egyik lényeges vonása nyilvánul meg, névszerint: a TH elsősorban az ERG lassú összetevőire hat, hatása itt nagyobb mértékű, mint külön a DHBP hatása. Másrészről viszont az ERG gyors összetevőinek amplitúdó-csökkenése ugyanekkor lényegesen kisebb mértékű, a latentia-idejük pedig alig növekszik. Jól szemlélteti ezt а III. táblázat. III. táblázat Az ERG b (ON) és d (OFF) hulláma maximumának késése az ingerjelhez viszonyítva msec.-ban 0,02 Hz és 10 Hz-s négyszög alakú periodikus jényingerlés esetében Thálamonál hatására Thalamonal Kontroll 1’—25’ 35’—60’ ON 163 276 290 0,02 Hz (b) OFF (d) 76 116 136 14 Hz b-d 71 82 84 A lassú komponensek 0,02 Hz késése az applikálást követő egy óra alatt igen nagymértékben megnövekszik ; a b hullám esetében 163 msec-ról 290 msec-ra (127 msec, növekedés), a d hullám esetében 76 msec-ról 136 msec-ra (60 msec, növekedés). Ez a növekedés hasonló, illetve nagyobb mértékű, mint amit más narcoticumok esetében tapasztaltunk [7]. Viszont amíg más narcoticumok a szóbanforgó feltételek mellett a gyors komponenseknél 20 — 30 msec, növekedést idéznek elő, addig a TH-nál csak 10—15 msec, késést regisztrálhatunk. (III. táblázat, 14 Hz). Ebben feltétlenül a FE hatása nyilvánul meg. Külön a FE hatását elemezve, szintén szembetűnő volt, hogy a narcoticumokkal ellentétben nem rontja le a retina functionalis állapotát, vagyis nem csökkenti lényegesen a kiváltott potential gyors komponensei amplitúdóját, és nem növeli a latentia-időket. A TH tulajdonságát ez esetben abban látjuk, hogy a FE az összetételben bizonyos mértékig ellensúlyozni tudja a DHBP-nak a retina gyors dinamikai rendszerére gyakorolt hatását. Ezt a körülményt gyakran egyszerű derékszögű fényinger ki- és bekapcsolására regisztrált ERG formaváltozásból is észre lehet venni. Ugyanis FE, illetve TH hatására a d hullám alakja rögtön megváltozik, a laposabb hullámból egy kisebb amplitúdójú meredek felszálló és leszálló ágú hullám marad. A fényingerlésre adott válasz-reactiók (ERG) amplitúdójának az ún. narcosis-szintre való beállásához szükséges idő alatt különböző erősségű fényingereket alkalmazva (10 — 600 lux), megfigyelhető volt az erős fényingerekre regisztrált effectus jelentős csökkenése, míg a gyengébb fényingerekre kapott válasz-69
