Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

Ügy véljük, a bemutatott amplitudo-görbék (4. ábra) segítségével jól lehet mérni (kiváltott biopotentiálok alapján) a narcosis mélységét (szintjét), ill. a DHBP concentratioját. Akár ismeretlen DHBP mennyiséget tartalmazó oldatról ezen görbék alapján elég pontosan meg lehet határozni a DHBP concentratio ját.

3. ábra. ERŐ amplitúdójának csökkenése Dehydrobenzperidol hatására. Fekete kör, folytonos vonal — 6 hullám (ON); üres kör, szaggatott vonal d hullám (OFF). Ordináta ■— a hullámok amplitúdója pV-ban; abszcissza lent a vizsgálat teljes időtartama percben-, felette nyíllal jelölve a Dehydrobenzperidol adása (appl). után eltelt idő

4. ábra. Az ERŐ b hullámának (ON) és d hullámának (OFF) amplitúdó-csökkenése a Dehydrobenzperidol concentratio függvényében. Jelölések mint a 3. ábrán

Fentanyl (PE)

A DHBP hatását a FE hatásával egybevetve, az amplitúdó-változásra és a frontmeredekségre vonatkozó adatok szembetűnően mutatják e két anyag különbségét. FE applikálása után egy órával a frontmeredekség а Ъ hullámnál

4,5 /iV/msec. (a DHBP-nál 2,5 /лУ msec.), a d hullámnál pedig 9,5 [tV/msec. (a DHBP-nál 5 y\7lmsec.) volt. Tehát a FE „klinikai dosisa” (0,05 mg/ml) nem idézi elő a narcoticumra jellemző változásokat. Ugyanígy a FE eoncentratiójának a megváltozása (5. ábra) pl. tízszeres hígítás, nem okoz olyan lényeges változást, nem befolyásolja a kiváltott potential amplitúdóját csökkentő hatást, nem úgy, mint azt az előzőkben a DHBP esetében bemutattuk. Izolált

66

f-