Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám
Szemészet 109. 57—62. 1972. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Albertit Béla egyetemi tanár) közleménye A macularis corneadegeneratio (Groenouw П.) hisztokémiai és polarizációs mikroszkópos vizsgálata SÜVEGES ILDIKÓ A macularis degeneratióban felhalmozódó mucoid substanciáról (Jones és Zimmerman 1959, 1961) Garner (1969) megállapította, hogy elsősorban keratoszulfát felhalmozódásából áll a Bowman membránban, a keratocytákban, interlamellarisan és az endothel sejtekben. Intralamellarisan egy hexózokban gazdag savanyú mucopolysaccharida (MPS) depot lehetséges, mely chondroitin-4-szulfátot, chondroitint, sialsavat nem tartalmaz. Ez az anyag a glykoprotein polysaccharida részével lehet azonos, bár ezt izolálni nem sikerült. A chrondroitin-4-szulfát, chondroitin és fehérje hiánya inkább a sejtek enzimes deffektusára utalna, mint ezen anyagok fokozott lebomlására. Teng (1966) is a keratocyták szerepét hangsúlyozza a fenti anyagok csökkent termelésében elektronmikroszkópos vizsgálatai alapján. О ff rét és munkatársai (1970) viszont a Gronouw II. típusú degeneratio kritériumához sorolja a keratocyták viszonylagos épségét. Az eltérő vizsgálati eredményekből arra lehet következtetni, hogy a szövettani vizsgálatok a betegség különböző stádiumaiban történhettek. A kórkép lefolyását azonban lehetetlenség pathomorphológiailag követni, tekintettel arra, hogy egy betegből a degenerált cornea csak egyszer távolítható el. A nyert anyag rendkívül kevés, párhuzamos szövettani, biokémiai, elektronmikroszkópiái, polároptikai, mikrokémiai vizsgálatokra nincs lehetőség. A polároptikai vizsgálat azért rendkívül előnyös, mert kis anyagmennyiségből történt vizsgálatok alapján ultrastrukturális változásra lehet következtetni és egyben quantitativ hisztokémiai mérések is elvégezhetők. Anyag és módszer Három keratoplastika alkalmából eltávolított Groenouw II típusú herediter dvstrophiát mutató szaruhártyát dolgoztunk fel. Az anyagot a szokásos módon beágyaztuk és 8 mikron vastag metszeteket készítettünk, melyeket az alábbi módszerek szerint dolgoztunk fel. 1. Hisztokémiai módszerek: Alciánkék (pH 2,2) — PÁS festés Alciánkék festés (pH 2,2) hyaluronidáze (Organon) emésztés után Alciánkék festés (pH 2,2) különböző molaritású (0,2—0,6—0,8—1,0 Mól) MgCl2 oldatokban. Toluidinkék festés (0,1%, 0,01%) 3,3 és 5,23 pH-nál. 2. Polarizációs optikai vizsgálatok vizes lefedés, gumiarabicumos lefedés után. a) Romhányi-féle anizotrop topooptikai reakciót végeztünk Toluidinkék festés után 3,3 és 5,23 pH-nál. Meghatároztuk az anizotrop metachromáziás indexet Romhányi szerint. 57
