Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
töltéses röntgenfelvételén jobb o. normális viszonyok láthatók, bal o. erősen tágult saccus, amelynek alsó fele a tömlőtől laterálisán elhelyezkedő diverticulummal függ össze. A ductus nasolacrimalis tágult, az alsó végéig telődik. A nasalis ostiumnál elzáródás van (1. ábra). 2. M. P. 47 é. nőbeteg bal szeme egy éve könnyezik. Jobb o. a könnycsatorna akadálytalanul átfecskendezhető, bal o. a folyadék váladékkal keverten regurgitál a felső könnyponton. Dacryocystogrammján jobb o. normális a könnylevezető út. Bal o. a saccus kissé tágult, a saccus-ductus átmenetnél laterálisán kis diverticulum látható. Ductusban kontrasztanyag nincs, elzáródott (2. ábra). 3. K. Z. 7 é. fiúgyermeket bal alsó szemhéji tályog gyanújával, lázas állapotban vettük kezelésbe. Bal szeme váladékos volt, könnyezett. A duzzadt, vérbő, érzékeny alsó szemhéj nasalis felében babnyi resistentiát lehetett tapintani. Antibioticum adására, párakötés alkalmazására a „szemhéj beszűrődése” felszívódott. Ekkor mindkét o. könnycsatorna akadálytalanul átfecskendezhető volt. Az elkészített kontrasztanyagos röntgenfelvételen a jobb o. a saccus-ductus átmenetnél kis kiöblösödés látható, egyébként akadálytalanul ürül a kontrasztanyag az orrba. Bal o. a könnytömlő alsó fele mellett, attól laterálisán babnyi kontraszt-telődés, nagy diverticulum látható. Ebben az esetben acut diverticulitis okozta átmeneti elzáródásról volt szó. 4. V. M. 21 é. nőbetegnek hat éve bal o. ismétlődő acut dacryocystitise van. Felvétele után a már beolvadt bal o. akut folyamatot incindáltuk, ezután a gyulladás egy hét alatt lezajlott. Ekkor dacryocystogrammot készítettünk, csak a bal o.-t töltöttük fel. A felvételen a normálisnál alig nagyobb saccus árnyék látható, a saccus-ductus átmenetnél a tömlőtől laterál felé és lefelé mintegy 4 mm. átmérőjű diverticulum üreg van. Emellett a szűk duct us nasolacrimalis végig telődik és az orrban is látható kontrasztanyag (3. ábra). Ebben az esetben az ismétlődő acut gyulladások oka diverticulum volt. A könnytömlő diverticuluma többnyire congenitalis. Ritkább a traumás vagy gyulladásos eredet. A diverticulum keletkezését érthetővé teszi a könnylevezető utak fejlődésének ismerete. Fischer szerint a levezető utak telepe 11—12 ram-es embryónál keletkezik. Epithel köteg süllyed a mesenchymába a könny-orr árok hosszában. Az epithel redő tarajszerűen nyomul a mélybe és felső, megvastagodott részéből keletkezik a saccus lacrimalis és a canaliculusok. A felszínről a mélybe süllyedő és lefűződő hámköteg rendkívül szabálytalan alakú. Fischer szerint a septummal elválasztott kétrekeszű saccus, valamint a diverticulum azonos typusú fejlődési zavart képvisel és az epithelialis őstelep valamely oldalsó redőjéből indul ki. A diverticulumot egyébként elég gyakori fejlődési rendellenességnek tartja. A congenitalis diverticulumok többnyire a saccustól antero-lateralisan helyezkednek el. Összeköttetésben állnak a könnylevezető utakkal a saccus-ductus átmenetnél. Ez az összeköttetés néha szelepes (Spinelli 1937). Diverticulum 285
