Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
(Az esetleges váladékot kifecskendezzük, vagy leszívjuk, a váladékot tartalmazó fecskendőt kicseréljük.) A kanülsondát a könny tömlő orri fala mentén fordítjuk a könnyorrvezeték irányába, eközben is fecskendezünk és a tömlőt óvatosan megnyomkodjuk. Szerencsés esetben a fecskendezés és a nyomkodás hatására a könnyorrvezeték kijáratát elzáró hártya megrepedhet. Ha nem, akkor a kanülsondát erőszak nélkül belerázzuk, belecsúsztatjuk a könnyorrvezetékbe és az esetleges váladékot leszívjuk. A kijáratot elzáró rugalmas hártya átbökése után rendszerint erőltetés nélkül fecskendezhetünk. Ezután a kanülsonda végét visszahúzzuk a könnyorrvezetékbe és ismét fecskendezünk. Ugyanis megeshet, hogy az átbökött hártya úgy fekszik vissza az alapjához, hogy gátolja az átjárhatóságot. Ebben az esetben ismét átbökjük a hártyát és a kanülsonda végének oldalirányú mozgatásával tágítjuk a nyílást, majd mégegyszer elvégezzük az ellenőrző fecskendezést. Ha a hártyát így sem sikerült átjárhatóvá tenni, akkor a kanülsonda végével és az orrnyíláson át az alsó concha és az orrüreg lateralis fala közé vezetett elevatoriummal, vagy kónikus sonda tompa végével közrefogjuk a hártyát és a két eszköz végét összedörzsölve átszakítjuk (Gunn 1900, Schwarz 1934, Guerry és Kendig 1948, Callahan 1966). Sor kerülhet a hártya éles eszközzel való megnyitására is (Larsson 1938, Goar 1943, Mireczki 1968). Ezzel a metodikával a kanülsonda egyszeri bevezetésével folyamatosan elvégezhetjük eredménytelen fecskendezés ( +massage) után a könnylevezetőutak kiöblítését, a váladék kiszívását, a sondázást — ha szükséges —, az orrnyíláson át bevezetett elevatorium vagy sonda segítségével a hártya szétdörzsölését, az átfecskendezést és a kanül visszahúzása közben az ellenőrző fecskendezést is. összefoglalás Szerzőnek 81, Bowman-sondával szondázott veleszületetten zárt könnylevezetőút átjárhatóságához átlagban 1,26 sondázásra, és 182, kanülsondával kezelt esetének gyógyulásához pedig átlagban csak 1,18 sondázásra volt szüksége. A két csoport többlet-sondázási átlagszáma közt levő különbség a kanülsondázás eredményesebb voltát bizonyítja. A kanülsondázottak közül egy sondázásra 86,8%, az első két sondázásra pedig 97,8% gyógyult meg. Az említett átlagszámokat és százalékszámok nagyságát 11 közlemény adataiból is kiszámította. Ezek 1,22—1,56 és 52,6%—86,5%, illetve 87,4% — 95,8% nagyságúak voltak. Szerző saját jó eredményeit a követett metodikának is tulajdonítja: az egyszer bevezetett kanülsondával öblít, váladékot szív le, tájékozódik, sondáz —ha szükséges —, a kanülsonda és az orrnyíláson át bevezetett sonda vagy elevatorium végével szétdörzsöli a meg nem nyílt hártyát, átfecskendez és a kanül kihúzása közben ellenőrző fecskendezést is végez. IRODALOM. Anel, D. 1713 és 1716. Cit. Duke—Elder : „Textbook of Ophthalmology” Vol. V. p. 5281. London. 1952. Kimpton. — Aust, ÍV., Schubring, Ch.: Bér. Dtsch. Ophthal. Ges. 69. 410—415. 1969. — Bangerter, A. : Ophthal. 125. 398—405. 1953. — Bowman, W. : Ann. Ocul. 34. 141 —143. 1855. — Bölcs S. : Szemészet 96. 137 —140. 1959. — Bölcs S. : Orsz. Szemészeti Int. „Újabb szemészeti vizsgáló módszerek” e. kiadványában (szerk.: Radnót M.) 22 — 36. o. Budapest, 1970. — Bugyi B: Orv. Hetil. 110. 433 — 437. 1969. — Callahan, A. : „Reconstructive Surgery of the Eyelids and Ocular Adnexa” p. 204. Birmingham, 1966. Aesculapius. — Cassady, J. V. : Arch. Ophthal. 39. 491 — 507. 1948. — Ffooks, 0. O. : Brit. J. Ophthal. 46. 422 — 434. 1962. — Coar, E. L. : M. Rec. et Ann. 37. 611—613. 1943. Cit. Veirs, E. R.: „The Lacrimal System” pp. 68 — 69. New-York, London, 1955. Grune & Stratton. — Graefe, A.: Graefes Arch. Ophth. 1, 291 — 295. 1854. — Guerry, D. III., Kendig, E. L. Jr. : Arch. Ophthal. 39. 193 — 204. 1948. — Gunn, D. : Ophthál. Rev. 19. 31 — 48. 1900. — Koke, M. P. : Arch. Ophthal. 43. 750 — 754. 1950. — Kopp, I. : Russk. oftalm. Z. 14. 242 — 244. 282
