Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
Szemészet 10Э. 246—253. 1932. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Boros Béla egyetemi tanár) közleménye 10 éves glaucoma gondozás tapasztalatai* TAKÍTS ISTVÁN, PINTÉR ERZSÉBET, SZILVÁSSY ILDIKÓ és LÁSZLÓ ZSÓFIA Klinikánkon 1960 óta szervezett glaucoma gondozás folyik. Minden primaer glaucomás vagy glaucoma gyanús beteget kivizsgálásra felveszünk a klinikára. A kivizsgálás a szokásos functio vizsgálatok mellett a napi görbe felvételével kezdődik. Ez utóbbi 24 óra alatt ötszöri szemnyomásmérésből áll: felkelés előtt ágyban reggel 7 órakor, délben, délután 3 órakor, éjfélkor és hajnali 5 órakor. Glaucoma gyanú esetén — esetenként még a felvétel előtt — elvégezzük a Grant-féle tonographiát. A tonographia adatai közül regisztráljuk az 5,5 és 10,0 g-os súllyal kapott szemnvomásértéket, a két adat alapján kiszámítjuk a korrigált Pu-át és a rigiditást. Ha a szemnyomás 2,5/5,5 érték alatt van, akkor 7,5 g-os súllyal végezzük a tonographiát 4 percig. Ha a rigiditás normális, akkor a C értéket tabularisan határozzuk meg, ha eltér a normálistól, akkor a korrigált módszerrel számítjuk ki (Moses és Becker, 1958). Kiszámítjuk a csarnokvíz percvolumenét is, mely számításban az episcleralis nyomást 8 Hgmm-neк vesszük. Verifikált glaucoma esetén a konzervatív kezelés 1-2%-os pilocarpin adásával kezdődik. A szemnyomásmérésnél ügyelünk arra, hogy a mérések általában 4 órával a pilocarpin becseppentése után történjenek, kivéve a reggeli, felkelés előtti, 7 órakor végzett tensiómérést. Napi háromszorinál többszöri cseppentést nem szívesen rendelünk, mert az a beteg életét túlságosan megterheli és rendszerint nem is végzi. Konzervatív therapiás fegyvertárunkban a további lépés a 0,1—0,2, csak ritkán 0,5%-os Tosmilen, melyet maximálisan naponta 2-szer rendelünk. Ritkábban alkalmazzuk az l,5-3,0%-os Prostigmint. Többfajta mioticum együttes használatát igen ritkán rendeljük, ismerve a competitiv gátlás lehetőségét (Boros és Takáts, 1961). Csarnokvíz secretio csökkentésére Tonogent, ill. újabbban Eppyt csak válogatott esetben alkalmazunk, utóbbit főleg a vidéki betegek beszerzési nehézségei miatt. Fonuritot chronikus használatra csak igen ritkán és átmeneti jelleggel szedetünk betegeinkkel. A beteg otthonába csak akkor távozhat, ha az ápolás utolsó napjaiban öncseppentés esetében is jó a nyomása vagy a vele együttélőt a cseppentésre megtanítjuk. Subcompensatio esetében műtétre csak az ellenőrzések alkalmával talált látótérromlás után gondolunk. A műtétek indicati ójában és módjának megválasztásában követjük a mérsékelt és minden szempontot figyelembevevő elveket (Leydhecker, 1970). A klinikáról távozott betegekről glaucomás kontrollkartont fektetünk fel, mely karton lényegében megegyezik a bonni Szemklinika által használttal, melyet Leydhecker részleteiben 1970-ben ismertetett. Az ellenőrzésre visszarendelt betegeket a kórlap és a karton alapján az ambulancia separált helyiségében negyed, ill. félév váltással külön orvos vizsgálja, szükség esetén idősebb szemorvossal való consultálás mellett. * A Magyar Szemorvostársaság Szombathelyi Vándorgyűlésén 1971. máj. 29.-én tartott előadás nyomán. 246
