Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-06-01 / 2. szám
körül finom pigmentatio látható, a solitoer góc heges, környezete lényegesen nem változott. 2 hónappal a fénykezelés után az üvegtest-köteg nasalis szélén friss szakadás látszik a retinában, kezdődó' ablatio kíséretében (3. ábra). A folyamatot a lyuktól távol fotocoagulatiós gyűrűvel elhatároltuk (4. ábra). Az ablatio kiterjedését a gyűrű nasalis oldalán képződött gyenge effectusok jelzik; itt egy második coagulum-sort képeztünk és egyben az érburjánzásos területet is lezártuk. 5 hónappal a második kezelés után a területet egyenletes hegek borítják, a lyuk változatlan, nyitott, ablatio nincs. (5. ábra) Tapasztalatunk arra figyelemeztet, hogy a proliferativ üvegtesti kötegek fotocoagulatiós kezelése alapos megfontolást igénylő, veszélyes eljárás. Az újdonképzett erek a köteg felszínén vagy belsejében különösen hőérzékenyeknek látszanak. Üvegtesti kötegek feltehetően ischaemia vagy mikroinfarctus következtében elpusztult retina-részlet helyén képződnek, melyek körül a fibroblast aktivitás fokozott. Képződő fibrosus kötőszövet jelenlétére utalnak a benövő erek; az erezett proliferatiók a collagen jelenléte miatt különösen hőérzékenyek. Azonban nyilvánvaló, hogy a collagen képződést az erek hiánya nem zárja ki. A fénykezelés várható következményeit mérlegelve mindezeket számításba kell vennünk, továbbá azt a tényt, hogy a kötegek elválása sok esetben spontán is bekövetkezik. Összefoglalás A diathermia vagy fotocoagulatio az üvegtestben közvetlen, a retinában közvetett károsodást okozhat. Az elváltozás lehetséges okainak, mechanismusának ismeretében meglepőnek tűnik az a tapasztalat, hogy a hő(fény)kezelés ezek gyógyítására is alkalmas. Szerző proliferativ üvegtesti köteg fotocoagulatiós kezelését végezte Varga és Gáli szerint, mely után retina-szakadás és ablatio lépett fel. A proliferatiókban fokozott collagen képződés feltehető, ezért zsugorodásra hajlamosak; fénykezelésük nagy óvatosságot igényel. IRODALOM. Allison, A. : Sei. Amer. 217, 62 — 72 (1967). — Brückner, R. : Doc. Ophthalm. Vol. XVI 53 — 72 (1962). — Cibis, P. A.: Vitreoretinal pathology and surgery in retinal detachment. (С. V. Mosby Co. St. Louis, 1965.). 33. old., 25. old. — Daicker, B.: Ophthalm. 161, 217 (1970). — Cloor, В. P. Werner, H.: Klin. Mbl. Augenheilk. 151, 822-845 (1967). - Gloor, В. P.: Klin. МЫ. Augenheilk. 154, 633 — 648 (1969). — Cloor, В. P.: Graefes Arch. Ophthalm. 178, 99—113 (1969). — Cloor, В. P. : Invest. Ophthalm. 8, 633 — 646 (1969). — Gloor, В. P. : Ophthalm. 161, 227 — 236 (1970). — Grignolo, A. : Progress in Ophthalmology (S. Karger, Basel, 1953.) Vol. —2. 1 — 35. — Heimen, H. : Die prophylaktische Behandlung der Netzhautablösung (F. Enke, Stuttgart, 1960.) — Jaffe, N. 8.: Trans. Amer. Acad. Ophthalm. Otolaryng. 71, 642 — 652(1967). — Jaffe, N. 8. : Arch. Ophthalm. 78, 585 — 591 (1967). — Jaffe, N. 8. : Aroh. Ophthalm. 79, 568— 571 (1968). — Meyer-Schwickerath, C. : Lichtkoagulation. Bücherei des Augenarztes. H. 33, 61. old. (F. Enke, Stuttgart, 1959.) — Meyer-Schwickerath, C.: Eales disease: Treatment with light coagulation. Bibi. Ophthal. 70, 10 —18 (1966).— Smith, T. R.: „Pathological findings after retina surgery” in Importance of the vitreous body in retina surgery, C. L. Shepens. (Mosby fco. St. Louis, 1960) 61 — 75. old. — Tannenbaum, H. L,— Shepens, C. L. — Elzeneiny, J. — Freeman, McK. : Arch. Ophth. 83, 286 — 293 (1970). — Varga, M. — Gall, J. : Ophthalmologica, 157, 154. (1969). — Wewe, H. J. M. : Ophthalmologica, 120, 245 — 248 (1960). Й. Худомел: Влияние фотокоагуляции на некоторые изменения в стекловидном теле Диатермия и фотокоагуляция могут вызвать повреждение непосредственно в стекловидном теле и косвенные изменения в сетчатке глаза. Зная возможные причины и механизм возникающих изменений, бросается в глаза тот факт, что термическая и лучистая энергия могут быть применены для их же лечения. Автором проводилось 96
