Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-12-01 / 4. szám
keveréke látható a jobboldalon. A 3-as csavarállásnál 0-nál 477 nm körüli kék, 70-nél 540—550 nm körüli zöld vetül a látótér jobb felébe. „A” jelzésnél a 0 640 nm körüli vörös, a 70 540—560 nm körüli zöld. Az 1, 2, 3, állásnál vizsgálat közben a baloldali 1. sz. csavar mindig teljesen nyitott helyzetben marad. A jobboldali csavar 0-ról indul 70 felé. A vizsgáltnak az a feladata, hogy azonnal jelezze, amikor a két látótérfél között különbséget lát. Az 1-es csavarállásnál a vörös, 2-esnél a zöld, 3-nál a kék receptorok maximális ingerületi állapotából indulunk — a trichromatikus elméletnek megfelelően. Az ,,A” csavarállásnál a bal oldali fényerő-szabályozó 1. sz. és a jobboldali 20 sz. keverő csavart a középállásbahozzuk. Ez a beállítás lényegében megfelel a Nagel anomaloscop vizsgálati módjának. A bal látótérfélbe egy 589 nm körüli sárga szín vetül, a jobb látótérfélben pedig 540—550 nm körüli zöldet keverünk 640 nm-es vörössel. Amennyiben az 1, 2, 3, typusú vizsgálatnál dichromasia gyanúja merül fel, a jobboldali 20 sz. forgató gomb 0 és 70 helyzetéhez a bal gomb forgatásával kerestetünk egyenletet. Anomalis trichromasia esetén a Nagel-anomaloscopon vizsgált Rayleigh-egyenlethez hasonlóan kiszámítjuk a Kries-féle anomalis quotienst. A készülékhez nem adtak meg normal értékeket, azokat a használóknak kell normals trichromatok vizsgálatával meghatározni. Az AN-59-e 1 nyert eredményeket összehasonlítottuk a Nagel anomaloscopos vizsgálatokéval. Először 36 normalis trichromatot vizsgáltunk meg, akik nem voltak fokozottan áthangolhatók, nem jeleztek fokozott kontrasztot, szórásuk nem volt nagy, Nagel-anomaloscopon 1,0 volt az anomalis quotiensük, s az 1954-es Ishihara-táblákat hibátlanul olvasták. Minden beállítást legalább háromszor vizsgáltunk, az eredményekből átlagot számítottunk. A 36 vizsgált átlagaiból számított „normal érték”-ek a következők. Az 1 csavarállásnál: 14,7; 2-nél: 15,7; 3-nál: 23 a középérték, ahol a vizsgáltak jelzik az éppen észrevehető különbséget a két látótér-fél között. Az „A” csavar-állásnál baloldalon 24,6 álláshoz jobboldalon 25,2-t állítottak. A szórás kisebb volt mint + 2 skálarész. A nyert közép-normál értékeket 1,0-nak véve kiszámítottuk a táblázatba foglaltuk az összes csavarállásnak megfelelő A. Q. értéket. Ezután összesen 56 színtévesztőt vizsgáltunk meg, s a nyert adatokat összhasonlítottuk a spectralis anomaloscopon nyert értékekkel. A csoport minden tagja sok hibát vétett az Ishihara-táblákon. Eredményeinket az 1. táblázat mutatja. Az 1 és 2 csavarállásoknál nyert értékeket megvizsgálva azt a gyakorlati következtetést vonhatjuk le, hogy ha a vizsgált a normal értékeknél 5 skálarésszel többet állít, nagy valószínűséggel anomalis, ha viszont a különbség 10, vagy több — anóp. Az anomalia, ill. anopia typusára útbaigazítást ad, hogy az 1-es, tehát vörös receptort vizsgáló, vagy 2-s, zöld receptort vizsgáló beállításnál nagyobb az eltérés. Ez azonban nem kizárólagos criterium, mert pl. a 26 deuteranomalis közül 6 a normal értékeknél 10 vonással többet állított s hétnél az 1-es csavarállásnál nagyobb volt az eltérés, mint a 2-nél. A végleges 1. táblázat Az AN-50 és Nagel-anomaloscoppal végzett mérések átlagértékei. Vizsgálatok száma zárójelben Nagel AN-59 A.Q. 1 2 3 A AQ.. Norm, trichr. (36).................................. 1,0 14,7 16,7 23 26,2 1,0 Deuteranom. (26) .................................. 3,4 19,7 20,7 26,7 43,5 3,0 Protanom. (7) ......................................... 0,16 20,2 17,7 31 8 0,23 Deuteranop (13) .................................... 0—16 90—14,3 26,6 30,4 33,3 0— 70— 20,9 26,3 Protanop (10) ......................................... 0— 4 90—30 65,3 21,8 30,3 0— 70— 13.6 33.6 286
