Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-03-01 / 1. szám
Szemészet 108. 25—33. 1971. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (igazgató: Krompecher István egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye Adatok a Terrien-féle betegség pathologiájához Hisztokémiai és elektronmikroszkópos tanulmány SÜVEGES ILDIKÓ, LÉVAI GÉZA és ALBERTH BÉLA E ritka corneamegbetegedés szövettani feldolgozására eddig tizennyolc esetben került sor. A legelső szövettani leírást Frank adta fS7S-ban. Utána részletesebb adatokat Seefelder, Fuchs és Rupprecht közölt. Fenti szerzők megállapították, hogy a betegség a cornea szövetének locális feloldásával kezdődik, majd a szaru szövetének pótlására kialakult egy ér- és sejtdús granulatiós szövet, mely a környező sclerarészekre is kiterjed. A cornea megmaradt lamellái zsírosán degenerálódnak, a /foreman-membrán és a felszínes cornealamellák eltűnnek. Ez a folyamat végül is a szaru elvékonyodásához vezet, az elvékonyodott rész a normalis vastagság alig 1/3-a. A környező conjunctiva ép, csak közvetlen a limbus mellett van fibrinosus exsudatio, főleg plasmasejtekből álló infiltratióval, a conjunctiva erei épek (Seefelder). A limbus subepithelialis szövetében haematogen eredetű sejteken kívül Rupprecht kis kereksejtes infiltratiót és sok fiatal, orsó formájú kötőszöveti sejtet látott. Az 1936-ig közölt szövettani és klinikai eseteket Francois foglalta össze. Chinaglia két esete kapcsán feltételezi, hogy a betegség létrejöttében neurotrophias zavarok játszanak szerepet. Legrand és Hervouet megállapítja, hogy a friss esetben kialakuló granulatiós szövet visszafejlődésekor létrejövő substantia propria atrophia felelős az ectasiaért. Frasca szerint a stroma degeneratiója fibrinoid necrosissal kezdődik, amit egy proliferativ sejtreactio és a cornealamellák sclerosisa követ. A legtöbb szövettani vizsgálat ép endothelt és Descemetet talált, Trántás írta le a Descemet cavernas degeneratióját. Legújabb adatokat Stucchi közölt, histopathologiai vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a parenchyma oedemaját egy cornealis lysis követi, majd az ezután hátramaradó sajátos szövet segíti elő az ectasia kialakulását. A szerzők megegyeznek abban, hogy a jellemző elváltozás a stromában van, melyben szövettanilag az epithel felől az endothel felé haladva három részt különböztetünk meg: a hám alatt laza, érdús kötőszövet, sok sejtes elemmel, a középső réteg kollagénrost jaihak fibrillaris degeneratio ja, zsíros infiltratiója, a harmadik, Descement előtti réteg lamellái csaknem épek, kisfokú lipoid lerakódással. A betegség ötödik stádiumában (Alberth) létrejön a cornea szöveteinek szétesése. Anyag és módszer Histologiai, histokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztünk egy — a Terrien betegség 3. klinikai stádiumából származó — szaruhártyán. Ebben a stádiumban már megtalálható az elvékonyodott rész kitágulása, létrejön a betegségre jellemző peripherias corneaectasia. Histologiai rutinfestéseken kívül szénhidrát és fehérjekimutató eljárásaink a következők voltak: Alciánkék-PAS, Toluidinkék festések, fluorescencias metachromasias módszer, ninhydrin Schiff-reactio. A toluidinkék festést különböző pH mellett alkalmaztuk. A fenti módszereket enzymemésztésekkel egészítettük ki. Elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz a cornea kis darabját egy csepp fixálóban 7/2—1 mm élhosszúságú darabkákra aprítottuk, majd 3 órán keresztül 0 °C-on fixáltuk. A fixáló 2%-os glutardialdehyd volt, melyet Millonig-{é\e foszfát pufferrel pH 7,2—7,4 értékekre állítottunk be. Pufferes kimosás után az anyagot 1,5 órán át 1%-os 25
