Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-08-01 / 3. szám
és kikapcsolási ERG egyenáramú (DC) és váltakozó áramú (AC) erősítővel történt felvételét mutatja. Látható az AC regisztrálásnál elvesztjük az ERG lassú összetevői változásából nyerhető információ-mennyiséget — nem beszélve arról, hogy itt felléphet bizonyos amplitúdó-nagyság torzítás is. 4. A szem olyan természeti fényviszonyok közötti működéshez alkalmazkodott, ahol adott alapmegvilágítási szinten kell fényjeleket felfogni. A kísérleti viszonyok közötti adekvát fényingerlés is hasonló fényviszonyok létrehozását tűzi ki célul. Az előzőkben említett fény-stimulátorokkal nem lehet előállítani egy adott adaptatiós szintet biztosító alap (basis) megvilágítást és ezzel egyidöben különböző intenzitású — egyes és periodikus — fény ingereket. Ez a körülmény jelentősen beszűkíti az ERG, illetve a látókérgi kiváltott potentiálok vizsgálatának lehetőségeit, csökkenti a vizsgálat során nyerhető információ mennyiségét. 5. Az olyan bonyolult dinamikájú és nem lineáris természetű rendszereknél, mint amilyenek általában a biológiai rendszerek — és ezek között a retina is —, csupán impulsus ingerlő jel segítségével eléggé nehezen kiértékelhető, sok esetben tévesen értelmezhető válaszjelet, illetve információt kaphatunk. Ezért az egyetlen járható út: különböző jelformájú (szinusz, négyszög, háromszög, impulsus stb.) fényingerlés alkalmazása a leginformatívabb frekvenciákon. A retina-kutatás jelenkori experimentális elektrophysiologiai feladatait szem előtt tartva és abból kiindulva, hogy az automatika és szabályozástechnika fejlődése folyamán számos vizsgáló módszer és készülék született a bonyolult és nem linearis rendszerek mérésére, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Kutató Csoportjában a tapasztalatoknak felhasználásával olyan sokoldalú készüléket terveztünk, melynek segítségével a lehető legtöbb információt nyerhetjük a vizsgálatok során. Fotostimulátor berendezésünkben, mely az EMG 1117/1 typusú jelforma generátorából és a Moszkvai Automatikai Intézet Voronyin-féle, nálunk továbbfejlesztett fotóátalakítójából áll, egyúttal igyekeztünk az említett hátrányokat kiküszöbölni (Szlávik, Tóth 1969, 1970). A 6. és 7. ábra a fotostimulatorral történő fényingerlés lehetőségeit szemlélteti. Ezen ábrákon bizonyos informativ frekvenciákon periodikus négyszög, illetve szinusz jelformák által kiváltott retinalis válaszok (ERG) láthatók. A 7. ábra jobb fele nem periodi- 7 7. ábra. Az ERŐ formájának változása a szemet érő fényinger paramétereitől függően. I. ERŐ. négyszög alakú (A), háromszög alakú (B) és szinusz alakú (C) egyes fény inger esetében. II. ERŐ speciális fényzaj (A), piramis alakú (B) és változó frekvenciájú 10 Hz 3 Hz (C) fényinger esetében 21-2
