Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-08-01 / 3. szám
Szám Név 1. mérés 2. mérés Vízsz. Függ. As. Vízsz. Függ. As. 60. Ny. J. 44,9 48,2 3,3 39,9 42,6 2,7 X 61. 44,5 48,4 3,9 39,1 42,9 3,8 62. T. I. 38,55 42,25 3,7 34,3 37,4 3,1 X 63. 38,72 43,95 5,23 34,3 38,7 4,4 X 64. V. s. 41,3 44,7 3,4 36,6 39,4 2,8 X 65. V. F. 54,6 61,3 6,7 48,45 53,7 5,25 □ 66. 52,2 58,8 6,6 45,15 51,9 6,75 Szám Név 1. mérés 2. mérés Vízsz. Függ. As. Vízsz. Függ. As. 1. I. A. 48,8 35,5-13,3 43,4 31,7-И, 7П 2. 50,3 36,9 — 13,4 44,7 32,3 —12,4 □ 3. N. B. 41,3 52,2 10,9 36,7 46,0 9,3 □ tunk. Az ellenőrzés során az 1. és 2. mérést elvégezve feltűnt, hogy a függőleges tengelyben lényegesen nagyobb, a vízszintesben pedig kisebb a fénytöréskülönbség a normálisnál a két mérés közt. Ennek okát keresve az elvégzett réslámpavizsgálatkor kiderült, hogy a látszólag ártatlan nasalis sarló alakú „gerontoxon” egy Terrien-betegséget takar, amelyet azonban a beteg panaszmentessége és az astigmia jól korrigálható volta miatt még hosszú ideig nem vettünk volna észre. Ugyancsak feltűnő különbségeket mutatnak a másik, már régebben diagnostizált és most ellenőrzésre berendelt Terrien-beteg mérési eredményei is. A két beteg adatait a IV. táblázat mutatja. A Terrien-betegség ritka volta miatt az itt említett két beteg külön beszámolóban fog részletesen szerepelni. Figyelemre méltónak látszik még a III. táblázaton látható V. F. 29 éves nőbeteg is, akinek a peripheria felől a centrum felé haladva növekszik a fénytörése. Jelenleg ugyan — cylinderrel — egész jó visusa van, mégis érdemesnek látszik megfigyelni, mert állítólag üveg nélkül alig egy éve lát rosszul. Jelenleg a szaru fénytörés-differentiáin kívül semmi kórosat nem lehet kimutatni. A szaru egyenletes, normális vastagságú, kristálytiszta. Lehetséges, hogy egy keratoconus kezdeti stádiumáról van szó, vagy a Kraupa [10] által 1926-ban leírt keratotorusról. Felmerül a kérdés, kinél végezzünk ilyen vizsgálatot. Az eddigi eredmények alapján indokoltnak látszik a vizsgálat elvégzése minden olyan betegnél, 1. akinek 3,0 D-nál nagyobb astigmiája van 2. akinek kisfokú ugyan az astigmiája, de a próbafigurák képe szabályosan torzultnak látszik 3. akinek rosszul korrigálható az astigmiája 4. akinek változik a fénytörése. Az esetek egy részében nem tudunk szabálytalanságot kimutatni, a másik részében igen. Az utóbbiak közt néhány olyan is akad, akinél a szabálytalanság okát is azonnal megtaláljuk. A többiek vizsgálata is hasznos, mert a korrekciónál a szaru kisebb vagy nagyobb szabálytalanságát is figyelembe vehetjük. 202
