Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-08-01 / 3. szám

c) A kis- és közepesfokú myopiások száma (2,25%) a kisgyermekkor végén a rövidlátók 2/3-át teszi ki. Mennyiségük a 14 éves korig emelkedik (4,15%). A praepubertas kor után a kisfokú myopiások nagy része (1,75%) stabilizálódik, 0,4%-a pedig törési okokból emmetropiássá válik. A közepesfokú rövidlátók többsége is (1,2%) stabilizálódik, azonban 0,5—0,8%-a malignussá válik. Az örökletes malignus myopia (2,2%) lassan, állandóan emelkedő tendenciát mutat. Tehát a kb. 3,0%-ot kitevő myopiás szemek idő után stabilizálódnak, illetve nem is stabilizálódnak.

d) 10—40 év között az átlag-refractio kb. egyforma ( + 0,91 D—1,3 D). Ezután 65 éves korig egy hypermetropisatiós, azon túl egy myopisatiós szakasz következik.

Összefoglalás

Szerző a cornea- és lencse-törőerő évenkénti változása a szemtengelyhossz növekedése, az átlag-refractio évenkénti meghatározása alapján vizsgálja az emmetropisatio folyamatát és a bulbus stabilisatiójának kialakulását.

IRODALOM. Adamük, E. és Wounow, M. : Graefes Arch. Ophth. 16, 144. (1870)

— Agricola, К. : cit. Bücklers, M. és Gladbach. M. — Andrée, O. : Zur Entwicklung der foveolaren Fixation. Bericht über die 66. Zusammenkunft der DOG in Heidelberg 1964. 271. old. — Averbach, W. ; Zur Dioptrik der Augen verschiedener Refraktion ined. Dies. Moskva, 1900. — Bangarter, A. : Die Okklusion in der Pleoptik und Orthoptik. Klin. Mbl. Augenhk. 136, 305. (1960). — Baum, О. és Greenwood, J. : The effest of ultrasonic radiation. Amer. J. Ophth. 46, 319. (1958). — Bjerke, K. : Graefes Arch. Ophth. 56, 292. (1903). — Betsch, A. : Über die menschliche Refraktionskurve. Klin. Mbl. Augenheilk. 82, 365. (1929). — Berg, F. : Graefes Arch. Ophth. 127, 606 (1931).

— Bothmann, L. : Arch. Ophthal. 7, 294. (1932). — Brown, E. V. L. : Amer. J. Ophthal. 19, 1106. (1936). — Buschmann, W. : Zur ultraschalldiagnostischen Messung der Achsenlänge des Auges. Klin. Mbl. Augenhk. 144, 801. (1964). — Bücklers, M. és Gladbach, M. : Wandlungen der Refraktion während der Lebens. Zeitfragen der Augenheilkunde VEB Georg Thime, Leipzig. 1954. 354. old. — Czellitzer, A. : cit. Farkas G. — Dalén, A. : Mitt. Augenhk. Carolin, med.-chir. Inst. Stockholm 1906. H. 8. — Dasevszkij, A. 1.: Blisorukostj. Leningrad. 1962. — Diekmann, W. : Beiträge zur Anatomie und Physiologie des Neugeborenen Auges. 1896. — Erggdet, H. : Die Refraktion und die Akkomodation mit ihren Störnungen, in Schieck—Brückner, Kurzes Handbuch der Ophtalmologie, Berlin, 1932. — Farkas, G. ; A szem optikája. A Kis Akadémia könyvtára XIII. kötet. Budapest, 1935. — Favaloro, G. : Über die Durchmesser des menschlichen Auges und über ihre Entwicklung in Beziehung zum Alter. G. Ocul. 8, 725. (1927). — Franceschetti, A. és Luyckx, J. : Die wahrscheinliche Grösse des Emmentropisationseffektes der Linse berechnet aufgrund der Ultraschallechographie von Anisometropien. 67. Bericht der Deutschen Ophthalmologischen Gesellschaft 1967. 199. old.

— Franceschetti, A. : Strab. conc. aus: Die Vererbung von Augenleiden, in: Kurzes Handbuch der Ophthalmologie von Schieck—Brüchner, Bd. I. 1930. 631 — 855. old.

— Franceschetti, A. és Gernet, H. : Über optische Grössen bei leichter und hocher Myopie auf Grund echographischer Befunde. Graefes Arch. Ophthal. 168. 1. (1965).

— Francois, J., Goes, F. és Yobbanyi, P. : Etude biométrique d’une extasie sclerale peripapillaire congenitale (staphylome posterieur vrai) Bull. Soc. Beige. Ophthal. 144, 945. (1966). — Franken, 8. : Measuring the length of the eye with the help of ultrasonic echo. Ophthalmologica 143, 82. (1962). — Frydmann, F. B. : The Significance of Ultrasound Biometry in the Determination of Anatomic—Optical Parameters in ammetropia. SIDUO II, Brno 1967. — Friede, F. és Ossoinig, K. : Vergleichende Untersuchungen über die Genauigkeit verschiedener biometrischer Methoden am Auge. SIDUO II, Brno 1967. — Gernet, H. : Neueres zur Ultraschallbiometrie des Auges. Die Universitäts-Augenklinik Münster, 1964. 217. old. — Gernet, H. : Achsenlänge und Refraktion lebender Augen von Neugeborenen. Graefes Arch. Ophthal. 166, 530. (1964). — Gernet, H. : Ein Beitrag zur Frage der Emmetropisation. Ophthalmologica, 147, 235. (1964). — Gernet, П. : Ultraschall — Biometrie des Auges. Klin. Mbl. Augenheilk. 151, 853. (1967). — Gernet, П. : Zur Berechnung eines fiktiven Gesamtbrechungsindex am akkommodationslosen, lebenden Auge. Graefes AreR. Ophthal. 166, 415. (1964). — Gernet, H. : Biometrische Befunde bei Rissamotio im kurzsichtigen Auge.

184