Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-08-01 / 3. szám

Vizsgálati anyag és módszer 84 koraszülöttön, 81 újszülöttön, 426 csecsemőn és 48 fő 2 éven aluli gyer­meken, valamint Ujléta község 2084 főnyi összlakosságán a refractiót cyclo­­plegiában sciascopia segítségével 1 m távolságból határoztuk meg. így zárt populatiós keresztmetszetben figyelhettük a refractio változását. 16 koraszü­löttön, 8 újszülöttön, 51 csecsemőn és 39 fő 2 éves gyermeken a szaruhártya­­törőerőt is megmértük. Kettesy és mások felvetik, hogy a keresztmetszetből nyert eredmények általánosíthatók-e ? Tény, hogy ha egy gyermek refractióját 14 éves koráig évenként megmérjük, akkor ez a görbe az átöröklésnek, a kör­nyezet hatásának, vagy mindkét tényezőnek következményeként másképpen halad, mint az a görbe, mely a sok száz egyénre vonatkozó mérések átlagérté­keit tünteti fel. Ismeretesek az átlagérték és az ekörüli szórás kiszámításával készített grafikonok pl. a testsúlyra stb. vonatkozólag. Ebből leolvasható, hogy az éppen vizsgált személy testsúlya ebben vagy abban az életkorban megegye­zik-e az átlagértékkel. — Ehhez hasonlóan számítottuk ki mind a cornea törő­erejét (1. ábra), mind a refractio (2. ábra) évenkénti átlagértékeit. Matemati­kailag nincs okunk feltételezni, hogy pl. 50 olyan egyén átlag-refractiója — akiket 14 éves koráig minden évben le-sciascopálunk —- más lesz, mint az 50 — 50 olyan, azonos-korú személyé, akiket ugyanabból a környezetből spontán ki­választva ugyancsak 14 éves korig populatiós keresztmetszetben vizsgálunk. Ennek igazolására bemutatjuk Bucklers és Gladbach grafikonját (2. ábra), akik a Stölting és Agricola rendelőjében talált személyekre vonatkozó pontos dokumentációt használták fel. Négyéves kortól 49 évig kiszámították ugyan­azon hypermetropiás egyének évenkénti refractió-átlagértékeit. Bucklers és Gladbach görbéje maximum fél dioptria különbséggel hasonló ahhoz a görbéhez, melyet az azonos-korú kancsal gyermekek vizsgálata kapcsán kaptunk popu­latiós keresztmetszetben. Az egyes korcsoportokban e vizsgálatokkal megfigyelhettük a myopia, emmetropia, hypermetropia megoszlását, évenkénti változását, továbbá az optikai apparatus, a tengelyhossz alakulását, az emmstropisatio folyamatát, a bulbus stabilisatióját. Az újszülöttek, csecsemők és kisgyeimekek fénytörése vizsgálatának leírása megtalálható a Graefes Arch. Ophth. 163. kötete 520. oldalán. A cornea törő­erejét tetracain. hydrochlor. érzéstelenítés után Javal-féle ophthalmometerrel (Carl Zeiss, Jena) úgy mértük, hogy kézzel vagy Desmarres-kanállal tártunk fel. Az esetek kb. 30%-ban szükséges volt a limbustól 3 mm-re 3 és 9 óránál a kötőhártyát csipesszel megfogva a bulbust finoman rögzíteni. Eredmények és discussio 1. Leibowicz 20 000 szemet lemérve, továbbá Ozellitzer a cornea-törőerő középértékét 43,5 D-nak (7,76 mm görbületi sugárnak felel meg) tartják. Stenström 42,84±0,044 D-nak találta. Seefelder születéskor 50,5 D-nak mérte, mi 48,4± 1,7 D-nak (1. ábra). Gernet hasonlóan 48,8 D-át említ. Gernet és Holl­­wich 0 — 2 éves korban a szaruhártya görbületi sugarát 7,61 + 0,091 mm-nek találták, ami 44,21 D-nak felel meg. A szaruhártya átmérője 10,5 mm, Wessely szerint 11,5 mm. Eredményeink az 1. ábrán láthatók. Megállapítható, hogy a koraszülöttek (a terhesség 7,5 —8,5 hónapjában) és újszülöttek szaruhártya törőereje közti különbség szignifikáns. A későbbi hónapokban egymás után kö­vetkező csoportok között statisztikailag nincs szignifikáns különbség. Az új­szülöttek és az 1 éves korú csecsemők között szintén van. Vizsgálataink alapján a cornea-törőerő változása az esetek többségében a 3 éves korban befejeződik. 12 12 Szemészet 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom