Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-03-01 / 1. szám
és a primaer központi lencserostok membránja. Felnőttek lencséire már a secundaer rostok membránjának foszforlipoid gazdagsága jellemző (6. ábra), míg a lencse hámsejtek lelapultak és lipoidszegénvek. A hálvogos lencsékre jellemző szövettanilag, hogy az alapszerkezet az elszürkült területek jórészén nem ismerhető fel, a katarakta progressziójától függően. A katarakta progrediens stádiumban a kéregben a foszfinnal fluoreszkáló lipoidok hatalmas mértékben felhalmozódtak még a lencserostok elrendeződésében, a magban alig láthatók 6. ábra. Érett újszülött ép lencséjéből készült szagittalis metszet (250 X nagyítás, foszfin festés). A lencse elülső pólusán a lencsehám lipoidokban gazdag, főleg a hámsejtek magjai körül mutat intenzív fluoreszcenciát, a hám alatti lencseállomány lipoidokban szegény 7. ábra. 33 éves ember ép lencséjéből készült szagittalis metszet (300 X nagyítás, foszfin festés). A kéreg rostjainak lipoidtartalmú membránja fluoreszkál (8. ábra). — A nondum-matura stádiumban már a lencsemagon kívül a kéreg elszürkült részei is lipoidszegénvek, ezt követi kifelé egy a réslámpa alatt átlátszatlan, de lipoidokban gazdag zóna, de ez törmelékes, szerkezetszegény (9. ábra). E stádiumban a hálvogos lencse egésze szemmelláthatólag már kevesebb foszforlipoidot tartalmaz. — A katarakta matura esetében már csak a lencsetokban és közvetlen környékén található a foszforlipoidok jelentékeny része (10. ábra). — A phakoscleroticus lencsékre jellemző, hogy az átlátszat13