Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-06-01 / 2. szám
syphylises betegeknél milyen szemészeti elváltozásokat találunk, továbbá azt, hogy a klinika beteganyagában milyen arányban fordulnak elő lueses eredetű kórképek. Az elmúlt fél évben összesen 29 Sy I—II stádiumban levő osztályos beteg szemészeti vizsgálatát végeztük el. Ezek között három szemben találtunk — a bőr maculo-papulosus elváltozásaival egyidőben — az irisben apró, roseolaszerű körülírt elváltozásokat és egy szemben a papilla mellett két kis pontszerű haemorrhagiát. A korai generalisatio szakaszában az iris kis capillarisainak treponema okozta embolisatiója kapcsán kialakuló szöveti reactio [1] biomikroszkóppal jól kivehető, rendszerint a pupillaris szél közelében helyezkedik el, jellemző, csillogó vörös színéről könnyen felismerhető. A klinika beteganyagában 1964—70 között 305 esetben találtunk seropositivitást. Ez összes ápolt betegeink 1,72%-a. A friss infectiók számának növekedését indicálja a sérültek csoportja, az ide tartozó 45 beteg átlagos életkora 39,2 év. A tercier szak hyperergiás-allergiás gyulladásának jellemző klinikai képét mutatta az a 45 éves férfibetegünk, kit acut glaukomás roham diagnosissal vettünk fel klinikánkra A részletesebb vizsgálatok során tűnt ki, hogy tensiofokozódása secundaer jellegű. Pupilla-tágítók hatására a bulbus megpuhult, s a szaru feltisztulása után láthatóvá váltak az iris gyöki részén elhelyezkedő fehéres-szürke, kissé előemelkedő, részben confluáló göbök, környezetükben goniosynecchiákkal és újdonképzett erekkel. Az iris gummái az izgalmi tünetek mérséklődése után focalis világításban is jól kivehetőek voltak. Diagnosisunkat a serologiai vizsgálatok alátámasztották. Betegünk erélyes penicillin kezelés hatására meggyógyult. Anyagunkban 29 uveitis szerepel. Százalékosan ez összes uveitis miatt ápolt betegeinknek csupán 0,45%-a. Ezen pacienseknél a társ-reactiók is pozitívak voltak. Egyéb góckutatási vizsgálatok is teljesen negatív eredménnyel zárultak 12 esetben, — tehát ezeknél a betegeknél minden más aetiologiai tényező kizárható volt. Általánosan alkalmazott treponemocid kezelés + localis szerek hatására szembetegségük megnyugodott és további kezelésre a területileg illetékes Bőr- és Nemigondozóba irányítottuk őket. A betegség klinikai lefolyása során a szemtünetek megjelenését leghamarabb a korai generalisatio szakában — a fertőzéstől számított 9 hét után — várhatjuk. összefoglaló statisztikák szerint [1] az összes megbetegedések öt százalékában fordul elő szemészeti elváltozás. A késői uvealis syphylis a fertőzéstől számított 4—20 év után bármikor bekövetkezhet. A szemészeti gyakorlatban igen ritkán találkozunk vele. Amerikai szerzők [1] azon állítását, miszerint az összes uveitisek 30—40 százaléka lueses eredetű, nem tudjuk alátámasztani. A "red eye” formájában jelentkező secundaer syphylist vizsgálataink során nem észleltük. A klinikai kép megváltozásában bizonyos szerepet tulajdoníthatunk a treponemocid anyagok retardáló hatásának is. Az antibioticumok más indicatio alapján történő subcurativ alkalmazása részint késlelteti a korai tünetek kialakulását, részint az úgynevezett decapitált vagy atypusos syphylis kialakulásához vezet. Emiatt a klinikai gyakorlatban nem csupán más aetiologiájú gyulladásos szembetegségektől, hanem, kivételes esetben neoplasmától való elkülönítése [3] is differential-diagnostikai nehézséget okozhat. Összefoglalás A syphylises incidentia állandó folyamatos emelkedése következtében a szemészet területén is nagyobb figyelmet kell fordítani az idevágó betegségek kórismézésében a lues lehetőségére. 107
