Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-06-01 / 2. szám

Szemészet 107. 82—95. 1970. A budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Szemklinikája (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) és I. számú Kórbonctani Intézete (igazgató: Lapis Károly egyetemi tanár) A limbusból kiinduló carcinomák ultrastructurája RADNÓT MAGDA és LAPIS KÁROI.Y A cornea tumorainak ultrastructurájára vonatkozólag kevés adat van: Tanabe és Tanabe japán nyelven megjelent munkája egy carcinomáról, valamint Radnót és Lapis közleménye egy epibulbaris lymphomáról. Az alábbiakban a limbusból kiinduló carcinomák ultrastructurájárói számo­lunk be. Két olyan carcinoma képezi vizsgálataink alapját, amelyek szövettani­lag rosszindulatú daganatok, tehát biztosan carcinomák, klinikailag — a helyi viszonyok miatt — elég jóindulatnak. Ezek azok a daganatok, amelyek Irvine és Zimmerman véleménye szerint ,,have had an undeservedly bad reputation', hiszen a mélybe csak hosszú fennállás után terjednek és metastasis gyakorlati­lag nem fordul elő. ö. J. 54 éves ffi. 1968. július 1-től július 29-ig feküdt klinikánkon. Egy évvel ezelőtt vette észre, hogy bal szeme ,,vörös”. Két hónappal ezelőtt fájni kezdett a szeme. Látásélesség: j. o.: 5/10+2,0 D sph. 5/5? b. o.: 5/8 + 1,0 D sph. 5/5. Status praesens: Jobb szem ép viszonyok. Baloldalt: Kötőhártya érágas, temporali - san a limbus mellett kb. bí 4*1 irányában lencsényi egyenetlen felszínű, dudoros erezett daganat látható, amely a corneára kb. 1 mm-re terjed rá. A daganattól centrálisán а cornea festődik. Á cornea alsó felében finom, felszínes borússág. Egyébként ép viszonyok. Cornea érzékenysége csökkent. VII. 3-án műtét. Extirpatio tumoris epibulbaris 1. sin. Sima gyógyulás. T. L. 55 éves ffi. 1968. VII. 19-től VII. 31-ig állott ápolásunk alatt. Bal szemén két hónapja fehér daganat nőtt. Felvételkor látásélessége: j. o.: 5/20+1,5 D sph = 5/5, b. o.: 5/20+1,0 D sph = + 1,0 Dcyl. 90°= 5/8. Status praesens: Jobb szem: ép viszonyok. Baloldalt: felső szemhéj kissé duzzadt. Kötőhártya vérágas. A szemgolyó nasalis felében a plicától kiinduló erek duzzadtak, teltek. A limbusban IXh-nál kb. 5x8 mm nagyságú dudox-os felszínű fehér tömött da­ganat, amely a corneára 3 mm szélességben terjed rá. A daganattól centrális a corneán kis árokszerű besüppedés. Cornea egyébként ép. Mélyebb részek épek. Cornea-érzékeny­­ség a corneának a daganattal szomszédos felén kiesett. JUt.: 130/90 Hgmm. Süllyedés: 1 mm/h. Egyébként vizsgálati eredmények negatívak. VII. 22-én a daganathoz vezető vérereket elektrocoagulatióval zárjuk. VII. 24-én műtét: Exstirpatio tumoris epibulbaris 1. sin. Mindkét vizsgált daganat esetében a corneán a daganat és ép cornea határán elvál­tozás volt észlelhető. Az egyik esetben csak egy „Delle”, a másikban ulcus corneae, és mindkét esetben a cornea-érzékenység csökkent. A két daganat ultrastructuralis képe igen hasonlatos. Mindkét tumort felépítő sejtek igen nagy maggal, viszonylag keskeny cytoplasma-szegéllyel rendelkeznek. A sejtmagvak felszíne karélyozott, lebenyezett. Előfordulnak két maggal rendelkező sejtek is. A sejtmagvak közepes elektrondensitású­­ak. A chromatin-állomány mérsékelten a maghártya mentén tömörült. Gyakran a mag­állományba mélyreterjedő cytoplasmatikus invaginatumok nyomulnak. A sejtek feltű­nően nagy hypertrophiás, olykor több, nagy nucleussal rendelkeznek. A sejtek jelentős részében a nucleolusok mellett mintegy satellitaként elhelyezkedő körülírt, kerekded, ovoid, dense testecskék is megfigyelhetők. Ezek a nucleolust felépítő granulumoknál ki­sebb szemcsékből épülnek fel, olykor centrumuk nagyobb elektrondensitású, mint a peripheriás rész. A nucleolusok felépítése szabályos, bennük a pars amorpha és a nucleo­lonema nagyobb densitású fonatai jól elkülönülnek. A sejtek cytoplasmája szabad ri­­bosomában és polysomában gazdag. A ribosoma és polysoma állomány egyenletesen el­oszlott. Több-kevesebb durva felszínű endoplasmás reticulum is megfigyelhető a cyto­­plasmában, rövid cysternák, kisebb-nagyobb vesiculumok formájában. Találunk a sej­tekben vesicularis typusú, sima felszínű endoplasmás reticulumot is. A sejtek közötti kapcsolatok fellazultak, az intercellulai-is terek általában kiszélesedtek, helyenként pe­dig a szélesebb intercellularis terek valóságos lacunákat képeznek a sejtek között. E la­­cunákban a vele szomszédos sejtek felszínéről 1-—1 mikroboholy nyúlik be. A daganat-82

Next

/
Oldalképek
Tartalom