Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
Szemészet 101. 258—259. 1970. A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye Aphakiás anisometropia és binocularis látás BENCSIK RÓZSA, OPAUSZKI ANNA 1864-ben Donders hívta fel a figyelmet, hogy szemüveggel korrigált anisometropia esetében a retinalis képnagyság között különbség van. Ezt az eltérést Lancaster aniseikoniának nevezte. Hosaka, Gillott és Kogan hangsúlyozta az aniseikonia döntő jelentőségét a binocularis látás kialakulásának megakadályozásában. Az aniseikonia leggyakrabban anisometropia következménye. Carlton és Modigan szerint a két szem fénytörésének 0,25 dioptriás különbsége 0,5%-os képnagyság különbséghez vezet. Fennállhat aniseikonia teljesen azonos fénytörésű szemek esetében is. Itt feltételezhetően a mérhető képnagyságkülönbséget a retinalis fényérzékelő elemek egyenlőtlen eloszlása okozza. Szimmetrikus az aniseikonia, ha az eltérés csak a retinalis képnagyságra, és aszimmetrikus, ha a képek alakjára vonatkozik. Nagymértékű oldalra tekintéskor is előfordul retinalis képnagvságkülönbség, ez a fiziológiás aniseikonia. •5%-nál nagyobb retinalis képnagyságkülönbség általában súlyos asthenopiás panaszokat, photophobiát, a szem égő, viszkető érzését, a nézett tárgy elmosódottságának érzését, fejfájást, idegességet válthat ki. Aphakia esetében az előzetesen emmetrop szemen az aphakiás üvegkorrekció 36% - os retinalis képnagyságeltérést okoz. Ezt a különbséget csökkenthetjük, ha az aphakiát korrigáló üveget a szemhez közelítjük. Ideálisabb a helyzet a szemgolyóra helyezhető kontakt kagyló alkalmazásakor, de még így is 11%-os eltérést mutatott ki Muenzler. Ogle, Burian és Bannon 9%-он, Girard és munkatársai 6,99%-os eltérést tapasztaltak. Az elülső csarnokba helyezett lencsék esetében Troutman 4—6%-os képnagyságkülönbséget talált. Monocularis aphakia esetében azonos retinalis képnagyságot csak a szemgolyóba, a lencse helyére helyezett korrigáló lenesével érhetnek el. Binocularis látás igen nagymértékű aniseikonia esetében is fennállhat. Ezen ritka lehetőség igazolásául ismertetjük a következő esetet. A. E. 37 éves mérnök 14 éves korában vettük fel először klinikánkra, dg.: Katarakta zonularis ou. Visus jobb szemen: 1 m o. u. ünj. fé.: 5 m loc. jó tág pupillával és —7,0 D. sph. = 5/20; bal szemen : 2 той. —7,0 D. sph. — 5/25, tág pupillával —7,0 D. sph. = 5/15. Extr. lin. simpl. od. 10 hónappal később Visus jobb szemen 5/50+6,0 D. sph. + 0,75 D. cyl 5° =5/8; bal szemen 3 той. —7,0 D. sph. = 5/12. Éveken át ezt az üveget viselte. 24 éves korában Visus jobb szemen -f 6,0 D. sph. + 1,5 D.eyl. 180° = 5/30, bal szemen —6,0 D. sph. —2,0 D. cyl. 115° = 5/12. Jobb oldalon összefüggő utóhályog. Discissiót javasoltunk. A discissió elvégzésére csak 35 éves korában került sor. Műtét előtt Visus jobb szemen: 2 m. ou. ünj., bal szemen 3 m. ou. —7,0 D. sph. —1,0 D. cyl. 120° = 5/7. Discissio kát. sec. od. Egy hónappal később Visus jobb szemen 5/25? +6,0 D. sph.+ 1,5 D. cyl. 180° = 5/6; bal szemen 3 m. o. u. —8,0 D. sph. —1,5 D. cyl 135° = 5/7. Jobb szemre fenti korrekciót, a balra homályos üveget rendeltünk és kontakt kagyló készítését javasoltuk. Hónapokkal később jelentkezett csak ellenőrzésre, amikor jobb szeme előtt a rendelt aphakiás korrekciót viselte. Bal szeme előtt a régi, jól korrigáló —8,0 D. sph. —1,5 D. cyl. 135° üveget viselte, melyet optikusa tanácsa ellenére készíttetett el. Elmondása szerint ez a korrekció panaszt nem okozott, sőt munkáját kifogástalanul tudta végezni, a közlekedésben ez a korrekció nem zavarta. Időközben elkészült a jobb szemre javasolt kontakt kagyló, viselte is, de nem szívesen és csak ritkán, jobban szerette üveg korrekcióját. 258
