Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
ma felszínén elhelyezkedő ribosomák sorakoznak egymás mellé. A 4. ábrán a sejt felszínéről kiinduló boholyszerű nyúlványok részlete látható. A nyúlványokban ribosomák vannak. A boholvrendszer részben körülvesz egy vörösvérsejtet, amely extravasalisan helyezkedik el. Az oedema a stroma felszínes részeiben is megfigyelhető. A hám alatt a membrana basalis alatt közvetlenül, vagy kissé mélyebben jellegzetes sötét koncentrikus gyűrűk láthatók, amelyek egyenként vagy több egymással összefüggő, kettős vagy hármas gyűrűs alakzatokat képeznek. Ezek a képletek mészlerakódásnak felelnek meg. A limbus táján kisebb-nagyobb lument tartalmazó endothelből álló csöveket találunk. A 6. ábrán látható érben törmelékes anyag van, az endothel-sejtek basalis membránja körkörösen megtalálható. Az endothel-sejtek között desmosomalis kapcsolat van. A keskeny cytoplasmában ergastoplasma figyelhető meg. Az ér közelében extravasalisan vörös vér sejtek vannak. Az endothelsejtek helyenként több sorban, illetőleg több rétegben figyelhetők meg. A cornea centralis részében hasonló szerkezetű erek figyelhetők meg és csaknem mindenütt az erek közelében vörös vérsejtek vannak extravasalisan (7. ábra). Sok helyen még csak az előnyomuló endothel-bimbó figyelhető meg és a lumen-képződés különböző stádiumai. Részben az egy rétegben elhelyezkedő endothel-sejtek, részben különböző rétegben levő endothel-sejtek látszanak csővé egyesülni. A 8. ábrán 3 endothel-sejtnek a magját látjuk az azokat körülvevő cytoplasmával, amelyben mitochondriumok elég nagy számban figyelhetők meg. Ezt a három sejtet egy másik réteg endothel-sejt veszi körül. Ezeken az endothel-sejteken basalmembran kialakulása még nem figyelhető meg. Megbeszélés Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a cornea ereződése oedemás, fellazult substantia propriában jött létre, bár a cornea centrumában az érbimbók kevésbé oedemás területeken is megfigyelhetők. A limbusban részben széteső, részben igen sok cysternásan tágult endoplasmás reticulumot figyelhettünk meg. Az oedemás területeken a collagen rostok pusztulása látható. Igen sok az extravasalisan a rostok között elhelyezkedő vörösvérsejt. Az endothel-sejteken a limbusban membrana basalis látható és viszonylag kevés organellum a cytoplasmában. A friss érbimbókon a centrumban az endothel-sejteken basalmembran még nincs, a cytoplasmában nagyobb számban vannak mitochondriumok. A hám alatt az oedemás limbus-tájon mészlerakódás figyelhető meg koncentrikus, sokszor egymással kapcsolódó gyűrűk alakjában. Erújonképződés kapcsán az extravasatumokat Payrau és munkatársai is megfigyelték. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy ereződés legalábbis könnyen jön létre oedemás corneában, ha bizonyítékunk nincs is arra, hogy oedema nélkül nem jönne létre. Byum és Martolá-n&k az az érve, hogy keratopathia bullosánál a cornea megvastagszik és még sincs ereződés, nem tekinthető bizonyítéknak arra vonatkozólag, hogy ereződéshez oedema nem szükséges. Eredményeink annyiban eltérőek Smelser megfigyeléseitől, hogy mi a friss endothel-sejtekben viszonylag sok mitochondriumot figyelhettünk meg. Ezenkívül az oedemás területeken a collagen-rostok leépülése mellett mészlerakódást észleltünk. A mész megjelenése igen hasonlatos a Fine és munkatársai által észlelt széndioxidlaser által előidézett meszesedéshez. Ügy gondoljuk, hogy ez nem valamiféle specifikus jelenség, hanem másodlagos mészlerakódás. A corneában mészkicsapódás igen könnyen jön létre. Feltehető, hogy a leépülő collagen, a mucopolysaccharidák szabaddá válása következtében kötődik meg a mész. A mészlerakódás ultrastructurája igen hasonlatos az opacitas zonularis kapcsán észlelt elváltozásokhoz (Pouliquen és mtsai, Radnót és mtsai.). 246 I
