Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-09-01 / 3. szám

kórházban kezelték. Klinikai felvételekor látásélesség jobb szemén 5/10 ünj., bal szemén 5/12 ünj. Az áthajtások mindkét oldalt hegesen megrövidültek. Bal szemen temporalisan episcleritises góc. Mindkét szaruhártyában a szélek felől erezett sárgásfehér gyűrű, felül pannushoz hasonló elváltozás. Cornea közepe tiszta. Mélyebben ép. Schirmer: jobb szemen 1, bal szemen 2 mm/5 perc. Az utóbbi években tracheitis subglottica okozta fulladásos panaszai miatt tracheotomiát végeztek. A gégéből kimetszett szövetszaporulat és a kötőhártya szövettani vizsgálata egyaránt chronikus nem specifikus gyulladás jeleit mutatta. Az utóbbi időben pyelonephritis miatt kezelik.

3. 56 éves nőbeteg. Tetran-B szedése után fellépett erythema exsudativum multiforme utáni keratoconjunctivitis sicca miatt feküdt osztályunkon. Felvételkor látásélesség jobb szemén 5/50 ünj., bal szemén 5/15 ünj. Az alsó szemhéjon több hibásan álló pillaszőr, az alsó és felső áthajlás hegesen megrövidült. A szaru egyenetlen felszínű, számos apró festődő pont, alulról felszínesen ereződik. Schirmer: jobboldalt 0, baloldalt 5 mm/5 perc. A hibásan álló pillaszőrök eltávolítása és a könnypontok elzárása után subjective jobb állapotban távozik.

4. 43 éves nőbeteg. Bőrgyógyászaton kezelik erythema exsudativum multiforme miatt. Szemészeti statusa: látásélesség mindkét szemén 5/5. Mindkét szemén a szemrés területében, jobboldalt nasalisan és temporalisan, bal szemen temporalisan episcleritises góc, mélyebben ép. Schirmer: jobboldalt 10, baloldalt 35/5 perc. Kontroll vizsgálatakor episcleritise gyógyult. Schirmer: jobboldalt 2, baloldalt 7 mm/5 perc. Műkönnycseppentéssel panaszmentes.

Eseteinkben a panaszokat az akut gyulladás lezajlása után, a kötőhártya hegesedése és a conjunctivitis sicca okozta, mely a negyedik esetben már a betegség kezdetén fellépett, a kötőhártya hegesedése nélkül is. Ezért feltételezzük, hogy a könny termelés csökkenése nemcsak a kötőhártya elhegesedésének, hanem a könnymirigy állományában és a járulékos könny mirigyekben létrejött károsodások következménye, a Sjögren-syndromához hasonlóan. Ez is a betegség autoimmun eredete mellett szól. A 2. esetünkben fellépett ismeretlen aetiológiájú, nem specifikus gyulladás szövettani képét mutató tracheitis subglottica is autoimmun eredetű lehetett. Feltűnő, hogy 4 esetünk közül háromban episcleritise vagy ismétlődő episcleritisei is voltak a betegnek, és ismeretes, hogy az episcleritisek gyakran allergiás eredetűek (Duke-Elder és Leigh, 1965J, így érthető kapcsolatuk az erythema exsudativum multiforme szemtüneteivel. A betegség kezelésében döntő a corticosteroidok helyi és általános adása, mely elsősorban immunosuppressiv hatása miatt előnyös, de kedvezően befolyásolhatja a kötőhártya hegesedését is.

IRODALOM. 1. Duke-Elder, 8., Leigh, A. G.: Diseases of the sclera in System of ophthalmology ed.: S. Duke-Elder vol. VIII. part 2., Kington, London, 1965. — 2. Duke-Elder, S., Leigh, A. G.: Diseases of the conjunctiva in System of Ophthalmology ed.: S. Duke—Elder vol. VIII. parti., Kington, London, 1965. — 3. Nagy F.: Bemutatás a Szemész szakcsoport 1949. jún. 25-i tudományos ülésén. — 4. Richards J.: Romaine H.: Am. J. Ophth. 1946. 29. 1121—1125. — 5. Wolff J. E.: Brit. J. Ophth. 1949. 33. 110—120.

M. Пальфалви: Глазные осложнения многоформной экссюдативной эритемы.

Автором описываются глазные осложнения многоформной экссюдативной эритемы в связи с 4 случаем, находящимся под ее наблюдением.

М. Pálfalvi: Ophthalmological complications of erythema exsudativum multiforme.

In connection with 4 cases, the ophthalmological complications of erythema exudativum multiforme are discussed.

M. Pálfalvi: Die ophthalmolo gischen Komplikationen des Erythema exsudativum multiforme.

Anhand von vier Fällen beschreibt Verfasserin die ophthalmologischen Komplikationen des Erythema exsudativum multiforme.

240