Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Egyes narkotikumoknál, főleg BN-nál — mint ezt az előzőkben bemutattuk — a narkotikum ml-re számított mennyisége növelésével arányosan csökken az ún. „narkózis szintre” való beálláshoz szükséges idő, másszóval nagyobb adag gyorsabban hat. Ezt az összefüggést csak igen kis mértékben tapasztaltuk az EP esetében. Másrészről itt egy, az előzőkben kevésbé kifejezett másik összefüggés tűnik ki: a nagyobb adag arányosan növeli a hatás tartósságát. Tehát a nagyobb EP mennyiség — esetünkben amphtúdócsökkenés mértékében kifejezve — elsősorban nem a narkózis hatás bekövetkezésének gyorsaságára és kezdeti mélységére, hanem főként a hatás tartósságára, időtartamára van kihatással. A nagyobb koncentráció másik hatásaként az ERG gyors komponensei megjelenése latentia idejének növekedését tapasztaltuk. Periodikus négyszög alakú fényjelekkel történő ingerléskor 10 Hz-nél az ERG válasz maximumának késése az ingerhez viszonyítva 0,5 mg/ml esetében, az applikálás után eltelt 30. percben 80 msec., 1 mg/ml esetében 95 msec. (1. táblázat), 5 mg/ml esetében 125 msec. A fényingerlésre adott válaszreakciók (ERG) amphtúdójának az ún. „narkózis szintre” való beállásához szükséges idő alatt különböző erősségű fényingereket alkalmazva (10—600 lux), megfigyelhető volt az erős fényingerekre regisztrált effektus jelentős csökkenése, míg a gyengébb fényingerekre kapott válaszreakciók amplitúdónagysága nem változott. Ez a jelenség a magasabb idegműködés területén — az ingerületi állapotból a gátlási állapotba való átmenet szakaszainál — úgy ismert, mint a kiegyenlítési fázis jellemzője. A „narkózis szintre” való beállás után a fényinger paramétereinek változtatása nem befolyásolta említésre méltóan a válaszreakciót. II. táblázat Scotopikus és fotopikus ERG (ON) és ,,d” (OFF) hullám Epontol hatására bekövetkező amplitúdó csökkenése pV-ban Jelölések mint az I. táblázaton 4. csoport. Epontot Epontol 1 mg/ml Kontroll 1—25' 35'—60' Scotopikus ON (b) 816 893 675 OFF (d) 541 591 350 Fotopikus ON (b) 960 516 516 OFF (d) 1130 612 403 A fotopikus ERG esetében az EP nagyobb amplitúdócsökkenést idéz elő, mint scotopikus ERG-nél. (2. táblázat). Az amplitúdócsökkenés mértékének vizsgálata periodikus fényingerek esetében azt mutatja (6. ábra), hogy az amplitúdócsökkenés mértéke nagyobb az alacsony (0,02—0,6 Hz), valamint a magas frequentiákon (4—20 Hz), és kisebb a tartomány középső részén (0,6 — 224