Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Szemészet 107. 198—199. 1970. Az incomitantia gyakorisága „kísérő” kancsalságban és jelentősége a műtétek megtervezésében MOLNÁR KÁLMÁN és NÁDKAI ÁGNES Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye Csak első megközelítésként helytálló az a tankönyvi tétel, hogy a közönséges kancsalság kísérő jellegű. A motoriumnak csaknem minden esetben egyéni jellegzetességei vannak, és ezek az alább felsorolt néhány egyszerű vizsgálattal jól kimutathatók. 1. A kancsalság objektív szögét távolra (5 m) és közeire (30 cm) egyaránt megmérjük, mégpedig a hasáb- takarásos módszerrel. (A reflexképpel való mérés csak excentr. fixálás esetében használható!) — Ha a két érték különbözik, a kancsalság nem concomitáns. 2. Megvizsgáljuk, hogy változik-e a kancsalsági szög fel-, ill. lefelénézéskor. Az A, ill. V szindróma is incomitantiát jelent. 3. A vezetett szemmozgások vizsgálatakor (9 tekintési irányban) gyakran észleljük egyes horizontális vagy vertikális izmok elmaradását, ill. túlműködését (pl. a sursoadductorius típusban az alsó ferdék hyperfunctioját). 4. A konvergencia közelpontja lehet 3 cm-en belüli, ez a belsők túlsúlyára utal, ill. gyenge voltukat kizárja; 8—10 cm-en túlra való kitolódása, mint ismeretes, a konvergencia elégtelenségét jelenti. 5. Alternáló kancsalság esetén oldalratekintéskor megállapíthatjuk a fixálás homonym V. heteronym jellegét. Homonym fixálás a belsők túlsúlyára, heteronym fixálás a külsők gyengeségére utal (esotropiában). Saját orthoptikai anyagunkból válogatás nélküli 100 kancsal (nem bénulásos) esetet elemeztünk, és azt találtuk, hogy a fenti szempontok szerint 93% bizonyult incomitansnak, mégpedig átlagban több, mint két szempontból. A legkisebb mértékű incomitantiát is tanácsos figyelembevenni a kancsalságellenes műtét megtervezésekor. — Példaként két típus-esetet említünk: 1. példa: Közelrenézéskor fokozódó esotropia esetén általában szükséges a fokozott tónusú belső egyenes(ek) óvatos gyengítése; ugyanis, ha ilyenkor csak a külsőket erősítjük, bár csökkentjük a kancsalság szögét, az incomitantiát fokozhatjuk : távolra akár exotropia is létrejöhet, míg közelrenézéskor még jelentős esotropia maradhat visz-B A' B' sza. Ez az állapot lényegében egyidejű divergentia és convergentia excessusnak felel meg. Az ilyen eset meglehetősen gyakori. Enyhébb esetben bifokális üveg lehet a kényszerű megoldás; kifejezett div. et conv. excessus esetében azonban műtéti helyreigazítás szükséges. Az okszerű és célszerű beavatkozás ilyen esetben mind a külső, mind a belső egyenes gyengítése. 2. példa: Ha azesotropia szöge távolra nagyobb, mint 198
