Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-03-01 / 1. szám
szöveti festésekkel nem lehet nagyobb elváltozásokat kimutatni, a metachromasia azonban jelentősen csökkent, helyenként teljesen megszűnt. Sejtes beszűrődés nincs, a fixsejtek száma normálisnak mondható. A hátsó stromarész kollagénrostjai duzzadtak, homogenizálódást mutatnak. Helyenként hyalinizálódó rostmaradványok húzódnak hosszú csíkok formájában. A duzzadó rostok vastagsága a normalis rostok két-háromszorosa is lehet. A Descemet elvékonyodott. Endothel-sejtek csak a metszet perifériásabb részein láthatók, ahol a szaru elváltozásai minimálisak. Már a hatodik napon megfigyelhettük a retrocornealis membrán kialakulását, mely a Descemet hiányos hegvonal területéről indult ki (1. ábra). Ez ebben a stádiumban rendkívül sejtdús, sok fiatal rostot tartalmazó szövet, melynek főleg a csarnok felé eső oldalán a rostok kondenzálódtak. A membrán a szaru hátsó felszínén kúszik tovább. Kiindulási pontján a cornea stromájával szorosan összefügg. Ezen a területen festődési különbség sem volt a cornea és a membrán között. A membrán és a stroma membrán felé eső részének sejtjeiben kifejezett metachromasiás festődés volt látható. ]. ábra. Extractio után 6 nappal kialakuló retrocornealin membrán Két esetben secundaria, két esetben pedig késői vérzés miatt vérplacenta került a pupilla területébe, melyekhez a pupillaszél fokozatosan lenőtt. Ezek közül egyet a 10. napon — az elzáródás után 4 nappal — leöltünk. Itt még ödémás volt a szaru centruma, sőt hámbullák is láthatók voltak. A szem boncolásánál kiderült, hogy a csarnokban „fogva maradt” kevés, valószínűleg a pupilla záródásakor lefűződött üvegtest, mely szorosan tapadt a szaru hátsó felszínéhez. A többi 3 esetben a szaru a 16. napra teljesen feltisztult. Réslámpával módunkban állt megállapítani, hogy a csarnokot csarnokvíz tölti ki. Tíz nappal a műtét után leölt hkp.-ás szaru képe a következőképpen alakult: A heg felől tömeges ereződés indul a centrum felé (2. ábra). Az erek elsősorban a stroma centrumához húzódnak, a lazább és tömöttebb rész határán. Az erek többi része a Descemet fölött fut. A retrocornealis membránban a sejtek száma csökken, a kötőszöveti rostok között kezdődő homogenizálódás, hyalinizáció figyelhető meg. Két esetben az üvegtest a szaru hátsó felszínéhez nőtt, a cornea vastagabb volt, mint az összetapadást nem mutató esetekben. Retrocornealis membrán ilyenkor mindig kialakult és fiatal kötőszövetes jellegét tovább megőrizte. Műtét alatt 2 alkalommal nagyobb üvegtest veszteség következett be. Mindkettőnél később nagyfokú, kevert ereződést láttunk. Ugyancsak műtét alatt 2 10
