Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-11-01 / 4. szám
Szemészet 1969. 106. 254—257. A Blaskovics-szemklinika élete a harmincas években SZALŐCZI KÁROLY Blaskovics professzori kinevezésekor (1928) csak egy orvost hozott át az Állami Szemkórházból, (amelynek addig igazgatója volt) a Szigony utcai klinikára: Fésűs Andort, aki előzőén egy évet a Gyulai Kórház szemosztályán Oláh Emilnél és egy évet az Állami Szemkórházban Budapesten, Blaslcovicsnál, segédorvosként töltött el. A Hoor-klinika orvosai közül átveszi Horváth Béla magántanárt mint adjunktust, Kristyóry Aladár helyére, aki viszont az OTI-ban lesz főorvos. Ezen kívül Pelláthy Bélát, Tóth Zoltánt -, előbbit mint első tanársegédet, utóbbit mint második tanársegédet. Néhány év múlva magántanárok lesznek. Később Pelláthy Miskolcon Vajda Géza utóda, Tóth Zoltán pedig az OTI Uzsoki utcai kórházának szemész főorvosa lesz. Fésűs Andor az egyik díjas gyakornok, én pedig mint a klinika legifjabb tagja, a másik. Ezzel a fizetésben részesülő orvosok kara után pontot tehetünk 1929. január 1-én. Fizetéstelen externista, bejáró orvosok a következők voltak: Jánó Bertalan, Jónás Irén, Mihályhegyi-Musitz Géza. Fazekas József bentlakó lett és eleinte a kiskasszából kapott javadalmazást. Báthory Zoltán és Elemér Mária is (Pelláthy Béláné) közénk került. Ezek idővel a különböző betegsegélyző intézeteknél helyezkednek el mint rendelőintézeti főorvosok. 1932-ben lesz a klinika tagja Németh Lajos, aki később adjunctus a Mária utcai szemklinikán- A negyvenes évek elején magántanárrá habilitálják. Az ötvenes években a MÁV Kórház szemész-főorvosa lesz, ahol a mai napig is működik. A harmincas évek közepén Majoros János kerül még a klinikára, aki addig az Új Szent János Kórházban Csapody alorvosa volt. Blaskovics Szigony utcai időszakában ezek az orvosok működtek klinikáján. Hangsúlyoznom kell, hogy valamennyi tanítványa közül a legkedvesebb nem a Szigony utcai klinikáról kerül ki, hanem az Állami Szemkórházból. Ez Kettesy Aladár, akire gyakran büszkén hivatkozik, mind a hazai, mind a külföldi szemészek előtt. Kettesy nagy segítségére van Blaskovicsnak az oxyoptriás táblák készítésekor, valamint a német nyelvű szemészeti műtéttan megírásakor és kiadásakor. Kettesy decimális olvasótáblája és világszerte nagy sikert aratott német nyelvű műtéttana tulajdonképpen továbbfejlesztése és modernizálása Blaskovics egyik életművének. Blaskovics büszke volt arra, hogy a húszas évek végén, nagyon fiatal, de méltó utódnak adhatja át a debreceni szemklinikát. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy amikor Blaskovics-conUinkvmmot tartunk, egyben legkiválóbb tanítványának, Kettesy Aladárnak negyven éves professzori működését is ünnepeljük. Birtokomban van a Magyar Szemorvostársaság 1930. június hó 28- és 29-én Debrecenben megtartott nagygyűlésének programja. Ez az első nagygyűlés, amelyet a Társaság Debrecenben tart és amelyen mint fiatal szemész én is szerepelhetek. Pelláthy Bélával közösen adunk elő. Blaskovics a Gonin-féle műtétről tart előadást, amelyhez a látótér vizsgálatokat én végeztem. Erre azért emlékszem különösen jól, mert a frissen kihúzott látótér ábrákat száradni a laboratórium asztalára helyeztem. A következő pillanatban Horváth adjunctus Dobermann kutyája felugrik az asztalra, a látótér ábrák tönkrefenődnek, és én a fáradságos rajzolást újból kezdhettem. Felejthetetlen ez a nagygyűlés 40 év távlatából számomra azért is, mert Kettesy és Rötth András tudományos párbajt vívnak amiatt, hogy: „Mit nevezzünk trachomának?” Blaskovics, aki mint az Állami Szemkórház volt igazgatója a trachomának is kiváló szakértője, 254
