Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-05-01 / 2. szám

Szemészet 1969. 106. 81—90. A látóideg axialis vascularisatiójának anatómiai és élettani alapjai* J. FRANCOIS, A. NEETENS * Előadás a Semmelweiss Hét Szemész Kongresszusán 1968. november 14.-én. A látóideget ellátó éxtraneuralis arteria-ágak lefutása változékony : eredhetnek az arteria ophthalmicábói, a szemizmokat ellátó arterla*ágakból és az arteria ciliarisokból. Jelenleg elsősorban a nagyobb arteriolák intraneuralis elrende­ződésével foglalkozunk. Eddigi munkáink során megállapítottuk, hogy az emberi látóidegnek van egy axialis, azaz nem peripheriás elhelyezkedésű arteriola rendszere, továbbá, hogy az arteria centrális retinae-nek meglehetősen kevés centrális látóideg ága van. Ez utóbbinak kisebb a jelentősége a látóideg szöveteinek ellátásában. Legutóbbi vizsgálataink ezeket a megfigyeléseket megerősítik. Jelen közlemé­nyünk az egyszerű anatómiai leíráson túl elsősorban a gyakorló szemorvos szempontjaira van figyelemmel. Tulajdonképpen a szemorvos arra kíváncsi, hogy számíthat-e a látóideg centrális vérellátásával, továbbá, hogy az artéria centralis retinae esetleges intraneuralis ágainak van-e fontos szerepe az ideg vérellátásában ? Methodika 1. Az anatómiai praeparátum az ereket rögzítő injiciálással vagy anélkül alkalmas eljárás a látóidegen kívüli nagyobb érágak tanulmányozásakor. Azonban a leptome­ninx szintjén, továbbá magában a látóidegben ez az eljárás egyáltalán nem kielégítő. Nemcsak ágakat utánzó műtermékek keletkezhetnek, hanem kisebb vagy törékenyebb ágak roncsolódhatnak és felismerhetetlenné válnak. 2. Az érbe injieiált rtg-kontrasztot adó, esetleg színes anyagok lehetővé teszik az erek közvetlen makro- vagy mikroradiographiáját, illetve a vizsgált anyagot átlátszóvá teszik. Az injiciálás akár tökéletes, akár nem, műtermékek keletkezhetnek. Ezek a műtermékek téves következtetésekhez vezethetnek. A capillaris érrendszer teljes fel­töltésével járó arteria ophthalmica injiciálás emelheti a szemnyomást, és a befecsken­dezett anyag más érterületekre tolódását okozhatja. Esetleges érfalhiányok műtermé­ket okozhatnak a kiszivárgás következtében. Megfelelően vastag, teljesen injieiált vizs­gálati anyag egymást fedő rajzolatot ad, és még az átlátszó készítmények sem kielégí­­tőek, hogy az erek összefüggésének vizsgálatához megfelelően tiszta képet nyerjünk. 3. A látóideg széria-metszetei áttekinthetően mutatják az erek elágazódásait. Igen sok időt és fáradságot igénylő methodika. Egyetlen egy metszet sem lehet hibás vagy veszhet el. 4. Szövettani eljárással megfesthetjük az erekben levő vért (benzidin) vagy az érfalat (reticulin, PÁS). Előző munkáinkban thorostrast befecskendezés után mikroradiographiát végeztünk. Hátránya az, hogy az anyag részecske-átmérője igen kicsiny, — 0,1 mikron — és ezért a teljes érhálózat, beleértve a capillarisokat is, feltöltődik. Ez a methodika igen alkal­mas volt a glaukomában fellépő látóidegsorvadás tanulmányozására. A lamina cribrosa szintjén igen sűrű anastomozáló érhálózat van, és az arteria centralis retinae a lamina cribrosa területén nem ad le érágakat. Jelen munkánkban festett és festetlen válogatott széria-metszeteket vizsgáltunk; olyan kontrasztanyagot injiciáltunk (chromopaque Damancy), mely nem halad túl a nagyobb arteriolákon, soha nem jut a praecapillarisokig és így nem tölti fel a vénás rendszert. Szövettanilag 6 anyagot, injiciálás után 23 anyagot vizsgáltunk. 6 Szemészet 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom