Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
ban nem mindig ad eredményt, a hátrahúzó kötőhártyát is fel kell szabadítani a mélybe-húzó hegekről. 4. Az orbita tartalmának megváltoztatásán plomb beültetésével is segíthetünk. A kötőhártyazsák egy másik torzulása már ritkábban fordul elő. A MŰSZEM LABOR nagy beteganyagának átvizsgálásakor is mindössze három ilyen esetet találtunk. Ennek a koncentrikus heges rövidülésnek képe a következő: az üreg kötőhártyája mind a tarsalis, mind a bulbaris és áthajlási rész egyformán hegesen zsugorodik, elsimul (1. ábra). Nem dönthető el, hogy a 1. ábra zsugorodás a műszem fizikokémiai hatására keletkezik-e, vagy primer nyálkahártyabetegségről van-e szó. A másik szem kötőhártyája ép. Szövettani vizsgálat hiányában zsugorodás mélységét nem állapíthatjuk meg. A hámrétegen felületes kikopás nem észlelhető, a hegesedés közvetlenül hám alattinak tűnik. Lehet, hogy a műszem kiesése után a kötőhártyazsák feszítő erő hiányában zsugorodik borsónvivá, ugyanis a betegek *4 évvel az eredeti protézis kiesése után jelentkeztek újabb műszemért. Tágító sorozattal megfelelőre formálhatjuk az üreget, de ha a beteg néhány napig sem az otthonra adott talpas protézist, sem a műszemét nem viselte, akkor a sorozat előző tagjával kell az üreget újból kitágítani. Jelenleg világszerte plomb beültetéssel kombinálva végzik a szem eltávolítását. Leggyakrabban a perion gombolyagot használják fel. Lehetséges, hogy ez az eljárás az üreg torzulását kiküszöböli. A felhasznált eseteket a MÜSZEM LABOR rendelkezésünkre bocsátott nagy beteganyagából nyertük. Közreműködésükért ezúton mondunk köszönetét. Összefoglalás A szerzők a sima enucleatio után kialakuló kötőhártyazsák elváltozás két formáját ismertetik. Foglalkoznak egy már ismert és egy eddig még le nem írt elváltozással: a kötőhártyazsák concentrikus szűkületével, valamint ezeknek talpas protézis segítségével történő megoldásával. 60
