Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-02-01 / 1. szám

Az egyes Ad értékeknél bekövetkező változások, vagyis az egyes helyzetekben bekövetkezett változások a fusio szituációs reakcióinak, válaszainak foghatók fel, tehát az un. szituációs fusio spontán és akaratlagos összetevője regisztrálásának tekintettük méréssorozatuk eredményeit. Méréssorozatunk feltételeit, az 5 Ad különbséggel való haladást, az elnevezéseket, az előző következtetések után alakítottuk ki. így az általunk feltett kérdéseket kizárólag mérési eredményeinkre támaszkodva elemezhetjük.

Vizsgálataink célja ugyanis az volt, hogy a következő kérdésekre kapjunk feleletet:

1. A hasábos képeltolás legyőzésének, vagyis a művileg kiváltott fusiónak van-e spontán és akaratlagos összetevője?

2. A művileg kiváltott fusió spontán és akaratlagos összetevője mérhető-e phoro méterrel?

3. A művileg kiváltott fusió spontán és akaratlagos összetevőjének hasábdioptria értékei hogyan viszonylanak a direkt, az inverz fusiós értékekhez és a fusiós arány térhez.

4. Bizonyítéka-e jelen méréssorozatunk annak, hogy van sensoros és motoros fusió, továbbá, hogy a sensoros és motoros fusió phorométerrel különválasztható és hasábdioptriában mérhető.

50, 18 és 34 év közötti teljes látóélességű, max. ±1,5 D refractiós eltérésű, orthophor, ép szemű, egészséges férfit vizsgáltunk.

Méréssorozatunkat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.

Fusió

Conv. Ad (átlag)

Div. Jd (átlag)

Conv. Ad — Div. Jd aránya

Szituációs fúzió akaratlagos-spontán arány

Direkt ..................................................

21,5

10

2.1 : 1

Szituációs akaratlagos ...................

16

7

2,2 : 1

2,1 : 1,6

Szituációs spontán ........................

7,6

4,3

1,7 : 1

Hasonló jellegű és értelmezésű fusió-mérésről az általunk áttekintett irodalomban nem olvastunk.

Feltett kérdéseinkre következtetéseinket az alábbiakban foglaljuk össze:

1. Convergentia irányban 5Ad — max. 10/ln-ig beállított phorométer prizmán való keresztültekintéskor látott két kép spontán megindul egymás felé és lassú folyamatossággal összecsúszik. Ez a vizsgált felszólítása nélkül történik. Nem akaratlagos próbálkozás a két kép egyesítésére. 104d felett viszont a két kép helyzete stabil, spontán összecsúszás nem következik be. Ha ekkor a vizsgáltat felszólítjuk arra, hogy próbálja meg összehozni, egyesíteni a két képet, bizonyos hasábdioptriáig ez még sikerült. Ugyanez vonatkozik a divergentia irányára is.

Jelen vizsgálat sorozatunkból arra következtettünk, hogy a jelenségek a fusio spontán és akaratlagos részének tekinthetők. Spontán rész az, amikor a két kép egymásba csúszása önmagától megindul. Akaratlagos, amikor bizonyos hasábdioptria felett tudatosan erre a feladatra koncentrálva a vizsgált képes még a két képet összehozni, újból egyesíteni.

2. A jelenség mérésénél szükséges a vizsgáló és a vizsgált közötti szoros együttműködés. Ez egyébként a fiziológiai optikai mérések nagy részére vonatkozik.

A mérés első részében a fusiós szélesség, illetve fusiós arány meghatározása alkalmával, a vizsgált előtt nyilvánvalóvá válik, hogy mit jelent a két kép megkettőződésének jelensége. Ugyanakkor ugyan spontán módon — és ez ellentmondásnak tűnik — a kép akaratlagos összetartásának érzése is részben tudatosodik. Erre a hasábos hatás elleni ,,együtt tartási erő” érzésre fel kell hívni

40