Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-11-01 / 4. szám
következett haláláig működik. Talán ez az oka annak, hogy iskolájából hozzá méltó tudós csak egy-kettő kerül ki. Ezekből is az első, Kettesy, még Blaslcovics klinikai működése előtt kapott szárnyra. A második Horváth Béla a későbbi kolozsvári professzor, aki nemcsak Blaskovics tanítványa, hanem Hooré is, hiszen utóbbi működése alatt lesz magántanár. 1966-ban hunyt el. Külföldi működése miatt csak harmadsorban említem Fésűs Andort. Többi tanítványa különböző fővárosi és vidéki kórházban, valamint rendelőintézetben lett főorvos. 1938-ban jön az aggasztó hír, hogy Blaskovics súlyos beteg állapota egyre romlik. Olykor jobban van, de az erős dohányzás, amelyről képtelen leszokni, végleg ledönti lábáról. Utolsó heteit nem ismerem részleteiben, mert akkor már megváltam klinikájától. Hamvait a Kerepesi temetőben helyezzük örök nyugalomra. Tanítványai nevében Kettesy és Horváth búcsúztatják. Ott nyugszik teste Simonyi óbester sírja mögötti parcellában. Szelleme és nemes lelke közöttünk él. К. С а л о ц и : Жизнь в клинике Блашковича в тридцатые годы. К. Szalóczi : Die Tätigkeit der Blaskovics-Klinik in der Dreissigerjahren. Szemészet 1969. 106. 257—259. Emlékeim Blaskovics professzor egyetemi előadásairól NAGY FERENC Blaskovics László életéhez a tantermi előadás úgy hozzá tartozott, mint tevékenységének többi része. Nem lenne teljes az emlékünk, ha mint egyetemi tanárt nem idéznénk őt, aki nap mint nap a tanteremben a hallgatókat oktatta. Előadásai nem voltak hatásos, látványos produkciók, csendesen, monoton hangon beszélt. Polgári ruhában, állva, jegyzetébe gyakran belenézve adott elő. Minden mondata pontosan megszerkesztett, gondosan megfogalmazott volt, a pongyolaságnak vagy bármilyen könnyedebb stílusnak nyoma nélkül. Ügy érezte a hallgató, hogy előadásai szövegét rögtön nyomdába lehet vinni; minden javítás, átnézés nélkül azonnal kész tankönyv lehetne belőlük. Magyarul beszólt, minden fölösleges szó és jelző nélkül. A helyes magyar beszédet sok fáradsággal tanulta meg. Egyik 1922-ben kelt leveléből idézem: „Azt hiszem, hogy a magyarságom lényegesen megjavult. A helyes magyarság különben nem csak hazafiúi kötelesség (nyelvében él a nemzet!), de némileg műveltség kérdése is és figyelem az Olvasó iránt.” Egyik tanítványának írja dolgozatának bírálatában: „a szövegben vörös tintával korrigáltam (ti. a nyelvi hibákat), éppenúgy, mint annak idején id. Imre József tette velem. Én ezért igen hálás vagyok neki, bár sok volt a korrigálás.” Eddig az idézet, és Blaskovicsra jellemző a folytatás is, mert a levél végén megjegyzi, hogy javaslatainak elfogadása természetesen nem kötelező. A helyes magyar beszédet azonban magára nézve kötelezőnek tartotta. Két féléven keresztül heti hét és fél órán át ott ültünk 15—20-an és nagy figyelemmel hallgattuk előadásait. Nem érdekelte, hogy sokan vagyunk-e vagy kevesen, kik a szorgalmasok, kik a hanyagok, tudatában volt annak, hogy a hiányzással csak saját magunknak okozunk kárt, de ezt mi is tudtuk. Dr. Fazekas József volt akkor a tantermes tanársegéd. Tőle tudom, hogy Blaskovics milyen gondosan készült az előadásra. Reggel első dolga volt kijelölni a szűk-17 Szemészet 257
