Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

megfelel a régi feljegyzések alapján ismert használati korának. A 15. század vége felé és a századforduló után ugyanis a fémből készült és fejlettebb szege­cselt szemüveg, ún. Nietbrille” mindinkább kiszorítja a használatból. A másik régi szemüvegleletünk az utóbbiak csoportjába tartozó fémből ké­szült ,,Nietbrille”, mely 1948-ban a budapesti várpalotában folyó ásatások kap­csán került elő, s melyet minden részletére kitérve Opitz László ismertetett [2]. Kerete ennek is csaknem hiánytalan, s értékét fokozza még az a körülmény, hogy mindkét lencséje épségben maradt. A keret anyaga ezüst, a híd díszesen 1. ábra 2. ábra van kiképezve. Teljes hossza 82 mm. Az üvegfoglalathoz erősített hídszárakat középen szegecs tartja össze, mely körül a szárak elforgathatok, s így lehetővé teszik a Pd. változtatását. A lencsék átmérője 29 mm, nem egészen kör alakúak. Optikai hatásuk jól mérhetően +2.0 dioptria körül van, kis astigmiával. Közé­pen eléggé sphaerikusak, a szélek felé kissé torzítanak. A lencsék legfőbb érde­kessége, hogy anyaguk nem az akkor már általánosan használt üveg, hanem kettős törésű természetes kvarckristály. Felületük kisfokban borús és karcos. A keret lencsefoglalata a hídhoz történő csatlakozásnál az üveg könnyebb be­erősít hetősége végett nyitható és szegecs rögzíti. Egyúttal ez az egyik szegecs a kettő közül, mely a foglalatot a hídhoz is rögzítve tartja (2. ábra). Történészeink a szemüveget a mellette talált és ismert korú használati tárgyak alapján 17. századbeli olasz vagy német készítésű munkának tartják. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom