Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

1957. — 16. Forgács I.: Magyar Anaesthesiologiai Társaság Vándorgyűlése Pécs. 77— 80. 1961. — 17. Fratello, U.: Minerva Anest. 31, 1—6. 1965. — 18. Frey, R., Weis, К.

H. : Zbl. Chir. 86, 797—804. 1961. — 19. Fritsche, P.: Symp. Internat. Anaesth. Bpest. 34—35. 1963. — 20. Gayer, W.: Fortschr. Augenheilk. 15, 185—259. 1964. — 21. Giacinto M.: Anaesth. és Ref. Szemle. VI. évf. 1. 100—102. 1967. — 22. Guerrini, 0., Dal Fiumi, E.: Ann. Ottal. 881, 711—720. 1962. — 23. Harkányi I.: Orvosi Hetilap. 108, 762—763. 1967. — 24. Horváth A., Lencz L.: Anaesth. és Ref. Szemle. V. évf. 4, 511—514. 1966. — 25. Hugin, W.: Anaesthesist. 13, 306—313. 1964. — 26. Jakab T., Gulyás J., Kántor E.: Magyar Anaesthesiologiai Társaság Vándorgyűlése Pécs. 91—95. 1961. — 27. Johnstone M.: Brit. J. Anaesth. 28, 392. 1956. — 28. Kirchner, E.: Anaesthesist. 6, 357. 1957. — 29. Kovács G., Ábrándy E.: Magyar Anaesthesiologiai Társaság Vándorgyűlése Pécs. 55—64. 1961. — 30. Kronschwitz, H., Mackensen, G.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 142, 681—698. 1963. — 31. Langrehr, D., Adelstein, F., L., Allemand, H.: Ophthalmologica 153, 200—214. 1967. — 32. Lencz L.: Magyar Anaesth. és Ref. Szemle.

I. évf. 1, 104—119. 1962. — 33. Magora, F., Collins V. J. : Ärch. Ophthal. 66, 806—811. 1961. — 34. Maus, H., Loennecken Sv., Lj., Vanner, G. K.: Anaesthesist. 12, 337—339. 1963. — 35. Maroger, M.: Ann. d Ocul 192, 255—273. 1959. — 36. Maroger, M.: Ann d Ocul. 196. 132—141. 1963. — 37. Meirsman-Roobroeck, G., C., Francois, J.: Anesth. Anal. Réanimat. 18, 537—548. 1961. — 38. Millar, R. A.: Anaesthesia 13, 164— 172. 1958. — 39. Minar, J., Sámán, К., Fessi, V.: Csl. Ottal. 21, 172—176. 1965. —

40. Pálos L.: Magyar Anaesthesiologiai Társaság Vándorgyűlése Pécs. 65—71. 1961. —

41. Petterino, E., Calogero, G.: Minerva anest. 29, 89—91, 1963. — 42. Pilchmayr, J., Pilchmayr, R.: Anaesthesist 13, 293—302. 1964. — 43. Raventos, J.: Brit. J. Pharmacol 11, 394—410. 1956. — 44. Reinhold, H., Collet, J.: Anaesth. Analg. Reanimat. 19, 147— 155. 1962. — 45. Rittmeyer, P., Schilling, К.: Anaesthesist 15, 157—160. 1966. — 46. Rouher, M. F., Aillot, M. J.: Soc. d Ophthal de Paris 1959. Anal d Ocul 194, 341—344. 1961. — 47. Salehi, E.: Klin. МЫ. Augenheilk. 148, 530—535. 1966. — 48. Sarlós P., Jakab T., Gulyás J.: Anaesth. és Ref. Szemle. IV. évf. 4, 1129—1134. 1965. — 49. Sármány J.: Anaesthesist, 16, 296—298. 1967. — 50. Sármány J.: A magyar Anaesthesiologiai és Reanimatiós Társaság Vándorgyűlése, Kecskemét. 220—223. 1967. — 51. Seiflow, G. H. F.: Brit. J. Anaesth. 29, 438—439. 1957. — 52. Sironi, P. G.: Anest e Rianimaz. 3, 139—147. 1962. — 53. Suckling, C. W.: Brit. J. Anaesth. 29, 466—472. 1957. — 54. Schlag, G.: Klin. МЫ. Augenheilk. 142, 671—681. 1963. — 55. Tarrow, A. B.: Anaesthesist 10, 146—151. 1961. — 56. Viszt J.: Magyar Anaesth. és Ref. Szemle. I. évf. 4. 5—15. 1962. — 57. Wyant, G. M., Merriman J. E., Kilduff, C. J., Thomas, E. T.: Canad. Anaesth. Soc. J. 5, 384—402. 1958.

Б. Ю. Ш a p m а и ь: Галотановый наркоз в офтальмологии.

Авторы сообщает о галотановом наркозе при 2032 офтальмологических операциях. Дается описание физико-химических свойств, биологического действия, действия на глаз галотана. Галотан годен для офтальмохирургической практики. Условиями применения галотана являются низкая его концентрация, обеспечение полноценного дыхания и кровообращения. При болезнях печени в анамнезе применения галотана не рекомендуется.

J. В. Sármány: Halothan narcosis in ophthalmology.

The author reports on halothan narcosis employed in 2032 ocular operations. He gives account of the physical and chemical properties of the medicament and of its effect on the organism, emphasising its ophthalmic relations. She is of the opinion that halothan is a well proved medicament in ocular operations. The conditions of the safe halothan narcosis are the low narcotic concentration and the assurance of perfect respiration and circulation. In case of previous liver injury its employment is not suggested.

J. B. Sármány: Halothan-Nárkosé in der Ophthalmologie.

Es wird über 2032 Halothan-Narkosen in ophthalmologischen Operationen berichtet. Die physikalischen und chemischen Eigenschaften des Mittels sowie seine Wirkung auf den Organismus werden erörtert, die ophthalmologischen Beziehungen hervorhebend. Das Arzneimittel hat sich in den ophthalmologischen Operationen gut bewährt. Vorbedingungen einer sicheren Halothan-Narkose sind die niedrige Konzentration, die Sicherung der nicht beeinträchtigten Atmung sowie des Kreislaufes. Im Falle einer vorangehenden Leberschädigung ist die Anwendung der Halothan-Narkose nicht ratsam.

227