Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-08-01 / 3. szám

III. Késői, műtét utáni complicatiók:

1. Ophthalmia sympathica

Gasteiger közli Pietruschka esetét, és Böger közleményében találunk egy másikról adatot merevlábú elülsőcsarnoklencsékkel kapcsolatban.

2. Iritis recidivans

Eseteinkben eddig nem fordult elő.

3. A műlencse heg es betokolódása

Ridley-lencsével kapcsolatban írta le Smith. Mi nem észleltük.

4. A műlencse heges rögzítettsége

Négy esetünkben fordult elő, hogy a műlencse huroklábához vagy felső aequatorához az iris letapadt (Synechia posterior). A 16. esetünkben — akinél a felszabadított synechia anterior is újraképződött — és a 14. esetünkben a műlencse felső szélét finom hegszövet a corneához is odarögzítette. Mivel a contactus fix, cornea-homályhoz eddig nem vezetett (10—12. kép). A műlencsék egész felszíne tökéletesen átlátszó maradt valamennyi synechiás esetben, még a 16. chr. iridocyclitises esetünkben is.

5. Glaucoma secundarium

Műlencse-implantatio után a másodlagos glaucoma mint az iritis következménye és mint csarnokzugi blokád léphet fel. Merevlábú elülsőcsarnoklencséknél viszonylag gyakran írták le. Dannheim-typusú műlencsénél viszont igen ritka lehet, mert előfordulásáról egyetlen közleményben sincs adat és a mi 33 esetünkben sem fordult elő.

6. Cataracta secundaria képződés

Hónapokkal, évekkel az implantatio után, teljesen békés szemen, fokozatos lassúsággal 3 esetünkben keletkezett tok-residuum burjánzása révén kát. sec. Ez az arány mutatja, hogy ennek a műlencséhez semmi köze nincsen, hiszen pl. a linearis extractio és az implantatio közötti időben ugyancsak 3 esetünkben képződött kát. sec. tokburjánzás révén. Az egyik ezek közül azonos személy volt. A cat. secundariákat a műlencse mögött végzett discissio megoldotta. Helyes, ha az implantatio előtt képződött cataracta secundariákat is csak az implantatio után discindáljuk.

7. Dystrophia endoepithelialis corneae

Felléphet 2—5 évi zavartalan műlencse-viselés után, addig jó visusú szemeken is. Idősebbeken az irodalmi adatok szerint szignifikánsan gyakoribb. Ez a késői komplikáció az egész műlencsekérdés legfőbb nehézsége, mert a többi komplikáció vagy nem ártalmas, vagy könnyebben kiküszöbölhető (pl. iritis és következményei), vagy nem áll határozott összefüggésben a műlencsével (pl. késői ablatio retinae, kát. sec.). Aphakiás szemeken cornea-dystrophiát az üvegtest érintkezés is okozhat ugvan, amikor is hyalokeratopathiáról beszélünk, mégis a műlencsés keratopathia a műlencse által okozott mechanikus endothellaesio következménye. Ezt mutatja az a körülmény, hogy merevlábú elülsőcsarnoklencséknél ez a komplikáció igen gyakori (pl. Strampelli eseteinél 7 év után az esetek 2/3 részében lépett fel), Zkmnüeim-lencsénélritkább (Barraquer, Du Pont Guerry, Holland) pupillaris lencsénél és Ridley-féle hátsócsarnoklencsénél pedig csak elvétve fordul elő (Biettl említi Arruga 1 esetét és Nover állítja, hogy Ridley-lencsénél is előfordulhat). Wollensak kémiai ártalomra vezette vissza a cornea-dystrophiát (desinficiensek, acrylat-bomlástermékek). Szerintünk a késői keletkezés kizárja a desinficiensek szerepét ebben, a csarnokvíz gyors cserélődése pedig elegendő ahhoz, hogy más — gamma mennyi196