Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-08-01 / 3. szám
Következtetések Az a szomorú tény, hogy a 106 zöldhályogos szemen elvégzett szürkehályogkivonás után 3 esetben dystrophia corneae okozta az irreparabilis látásromlást, egymagában is arra utal, hogy a kétféle hályog társulása komoly szemészeti probléma. A hályogműtétre a glaucomásokat még a szokottnál is gondosabban kell előkészíteni, tekintettel általában fokozott idegességükre, érelmeszesedésükre stb. A szemgolyó hypotonizálására kell törekednünk a nem ritkán fenyegető műtéti szövődmények (sekély csarnok, duzzadó üvegtest stb.) elkerülése, ill. megelőzése végett. Enzymmel operált betegeinknél ezt sikerült is elérnem 2 eset kivételéve], amelyben elhígult üvegtest buggyant ki. A sebkészítés örae/e-késsel történt néhány esetet kivéve, amelyben az igen sekély csarnok miatt kis lándzsametszés vagy Gayet-féle rámetszés után kétoldalt Wecker-ollóval tágítottam a sebet. Különösen a megelőző glaucomaellenes műtétek miatt a szaruhártya sokszor nagyon sérülékeny, ezért scleralis sebet tanácsos készíteni, bármilyen szép is a 7 varrattal egyesített cornealis hályogseb [11]. A korábban készített és jól filtráló trepanatiós vagy iridencleisises párna kedvéért nem szükséges cornealisan vagy a szokásostól eltérően alul végezni a hályogkivonást, mert éppen a glaucomás — tehát beteg —szemeken a legfontosabb a hályogműtét után a kétréteges sebzárás, vagyis a corneoscleralis varratok után kötőhártyával fedni a sebet. Hályogműtét után a glaucomások tensióját rendszeresen ellenőrizni kell később is, mert az esetek jelentős részében az átmeneti hypotonia után ismét lassan kórossá válhat a szemfeszülés. A szürkehályogműtét nem tekinthető minden esetben a tensiót tartósan normalizáló operációnak, különösen akkor nem, ha az idült glaucomás szem feszülése kóros volt a beavatkozás idején [6, 12]. Ilyen volt eseteim fele és ezeknél 3—6 hónappal, olykor egy esztendővel a hályogműtét után cyclodialysissel normalizáltam a szemnyomást, nemegyszer ismételten. Összefoglalás Barraquer felfedezése: az enzymatikus zonulolysis a glaucomás szemek lencséjének kivonását is könnyebbé tette. A szerző 106 glaucomás szem közül 67 esetben alpha-chymotrypsin segítségével végezte a hályogműtétet 98%-ban intracapsularisan. A kétréteges sebzárás, vagyis kötőhártya alatti corneoscleralis varratok alkalmazásának eredményeként — a dystrophia corneae 3 esetét leszámítva —• a műtéti szövődmények nem voltak olyan mérvűek, hogy a látóélességet komolyan károsították volna. Így az enzymatikus zonulolysissel végzett hályogműtét után a glaucomások 67%-ában kitűnő, ill. jó látóélesség volt korrekcióval elérhető. Az esetek felében a hályogműtét után 6—12 hónappal ismét kórossá vált szemfeszülés cyclodialysissel volt véglegesen normalizálható. IRODALOM. 1. Barraquer, J.: Kiin. МЫ. Aug. 133, 609, 1968. — 2. Chandler, P A : Arch. Ophth. 32, 2—3, 1944. — 3. Gasteiger, H.: Klin. МЫ. Aug. lib, 409, 1949. — 4. Harms, H.: Klin. МЫ. Aug. 126, 410, 1956. — 5. Hentsch, B.: Klin. МЫ. Aug. 153, 387, 1968. — 6. Küchle, H. J.: Klin. МЫ. Aug. 140, 645, 1962. — 7. Leydhecker, W.: Glaukom. Ein Handbuch. Springer-Verlag, Berlin 1960. — 8. Lugossy, Gy. : Orvosi Hetilap, 108, 673, 1967. — 9. Lugossy, Gy.: Arch. Opth. (Paris)?, 24, 427, 1964. — 10. NÓ- nay, T.: Klin. МЫ. Aug. 123, 267, 1953. — 11. Vörösmarthy, 1).: Klin. МЫ. Aug. 151, 500, 1967. — 12. Vörösmarthy, D. und Ballschuh, G.: Klin. МЫ. Aug. 153, 382, 1968. 188
