Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-05-01 / 2. szám
Szemészet 1969. 106. 139—143. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának és I. sz. Belklinikájának közleménye (igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár, Petrányi Gyula egyetemi tanár) Szemészeti vizsgálatok polycythaemia verás betegeken GÁT GYÖRGY, NAGY GYÖRGY, MAILÁTH LÁSZLÓ és RÁCZ MÁRIA A Polycythaemia vera (P. V.) a myeloproliferativ syndromába tartozó megbetegedés (Dameshelc). A betegségre jellemző a csontvelő mindhárom vérképző elemének, az erythro-, myelo-, valamint a thrombocytopoesisnek a burjánzása, az erythropoesis dominantiájával (Abramov, Lawrence, Kelemen). A normálisnál nagyobb vvt.-szám Hb. és hkrit.-érték mellett rendszerint leucocytosis és thrombocytosis is megtalálható (Demidova), valamint megnő a keringő vérmennyiség és a vér viscositása. Ez utóbbiak játszanak szerepet a kezeletlen esetekben gyakori thromboemboliás szövődmények keletkezésében. A keringő vérmennyiség és a vér viscositásának növekedése a keringés meglassulását eredményezi, továbbá tensio emelkedést is okozhat, vagy a már meglevő hypotonia betegség progressióját fokozhatja. A keringés meglassulása és a P. V.-nél kimutatott oxigenisatiós zavarok (Nagy és mtsai) trophikus zavarokat okozhatnak, melyek az egyes szervekben és szövetekben többé-kevésbé jellegzetes elváltozások keletkezéséhez vezethetnek. A P. V. szemészeti tünetei ismertek. Typusos esetben a szemfenékről sötétebb vörös-visszfény nyerhető. A vénák erősen tágultak, kanyargósak, sötét ibolya-színűek. Az artériák általában szintén kissé tágabbak, mint normálisan, de norm, tágasságúak is lehetnek. A kis erek nagyfokú tágulata miatt számos, a normális szemfenéken nem látható kis ér figyelhető meg. Altenberger szerint a typusos értünetek 6,3 millió vvt. szám fölött jelentkeznek. Retina és üvegtesti vérzések meglepően ritkán fordulnak elő (Litauer és Janusevszky). Thomas és Arnold a vena centr. retinae thrombosisát írták le. Lisch szerint a P. V.-nál jelenlevő viscositas emelkedés, valamint a megnövekedett C02 tartalom következtében reflectorikus ér-spasmusok léphetnek fel. Ennek lehet következménye a Mylius, valamint Nagy által leírt, az Art. centr. rét.-ben fellépő spasmus, mely az acut keringési elégtelenség typusos képét mutatta. Mások, így Elschnig és Nonnenbruch az art. centr. rét. embóliáját írták le két esetben. Az érfalakban másodlagos érfalkárosodás következményeként localis tágulatok keletkezhetnek (Uhthoff, Nagy, Baquis). A papilla kisebb vagy nagyobb mértékben hyperaemiás lehet, súlyosabb esetben papilla oedema tarkíthatja a képet (Behr, Krohnfeld, Hegner, Altenberger, Cuvin, Kümmel). A papilla oedema 2,0—3,0 _D-nyi is lehet, és hosszabb ideig fennállhat anélkül, hogy visus-romláshoz vezetne. A retina histopathologiájával Behr, Krohnfeld és Miller foglalkozott. Szerintük az ér-dilatatio főleg a szem hátsó segmentumát érinti. A retina vénái és kisebb fokban az artériái is tágultak, vérrel teltek. Behr esetében a capillarisok nagyfokú tágulata mellett a kis ereken számos körülírt értágulat jellemezte a szövettani képet. A chorioidea 2—3-szorosára megduzzadt az extrem módon kitágult capillarisok következtében. A capillarisok ily nagyfokú tágulata miatt látszik az egész szemfenék sötétebbnek. Behr és Krohnfeld két esetében a papilla typusos oedemáját találták, az oedema a retina idegrost rétegébe is beterjedt. A DOTE II. sz. Belkliniká ja 1959 óta foglalkozik rendszeresen a P. V. klinikumával, a betegek kezelésével és haematologiai gondozásával (Nagy és Petrányi, Nagy és mtsai). A rendelkezésre álló, viszonylag nagy és rendszeresen ellenőrzött beteganyag segítségével arra szerettünk volna feleletet kapni, hogy a betegek haematologiai statusa, vela-139
