Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

ség ingadozását, subcorticalis regulatio-zavar jeleit mutatta. A másik betegcsoportban nem történt rutinszerűen EEG vizsgálat.

A hypothalamikusan károsodott betegek 60%-ában történt pneumoencephalographiás vizsgálat: a harmadik kamra relatív, ill. izolált tágulata volt kimutatható.

A szemészeti vizsgálatok a következők voltak:

1. rutin szemészeti vizsgálat;

2. kinetikus perimetria (Goldmann-féle periméter) és kritikus flicker-fusiós . perimetria (Szabó-féle eszköz);

3. ábra. A hypothalamus-károsodott betegek szemnyomásának és elfolyási koefficiensének átlagai és szórásai (4 perces tonographia, rigiditási korrekció nélkül), az első vizsgálat alkalmával. A vonalazott terület az ábrán a normál tartományt jelzi. Az alacsonyabb és a magasabb nyomású szemek értékeit külön ábrázoltuk

P0[Hgmm]

4. ábra. A Morgagni—Stewart —Morel-syndromás, Cushingkóros, Cushing-synd.romás és adrenogenitalis syndromás betegek szemnyomásának és elfolyási koefficienseinek átlagai és szórásai. Ábrázolásmód a 3. ábráéval azonos

3. szemnyomás mérés (Goldmann-féle applanatiós tonométer) és a rigiditási együttható meghatározása;

4. tonographia (van Beuningen-féle elektrotonométer), a tonographiás görbe regisztrálása a Schwarzer-féle PST-6 S312 Physioscript-tel történt;

5. gonioscopia;

6. ophthalmodynamometria (Baillart-féle ophthalmodynamometer).

A nyilvánvalóan glaukomás eseteket kivéve, minden betegnél végeztünk megterhelési próbát (vízterhelés, sötétszoba próba, ill. mydriasis-test).

Az első szemnyomás-mérések és az elfolyási tényezők {Grant, 1950; 1951) számtani átlagait a 3. és 4. ábra tartalmazza.

4

Morgagni syndroma M. Cushing, Cushing syndroma adrenogenitalis syndroma i _